Dr. Vig Károly három alkalommal járt Iránban. Az ország területének nagy része magas hegyvidék által övezett sivatagos, sztyeppés, sóstavakkal, idÅ‘szakos folyókkal tarkÃtott felföld. Ahol vÃz van, ott élet is van. Irak északi táján, Teherán tartományban található az ország legmagasabb pontja, Damávand, amely 5771 méter magas. Vig Károly és kollégái rengeteg rovart gyűjtöttek itt, köztük talán a legérdekesebb egy cincér (Malosia sp. n.) volt, amely a tudományra új fajnak bizonyult. De ezen kÃvül még rengeteg féle bogarat gyűjtöttek; ezek közül szépségükkel kiemelkednek a hólyaghúzó bogarak (pl.: a Mylabris quadripunctata, a Hycleus schah schah), vagy a dÃszbigarak (Julodis-fajok). Érdekes növényekkel is találkoztak: császárkorona, akácia. Perzsiában a növények nagyon lassan növekednek, és minden menedéket kihasználnak a rossz környezeti viszonyok miatt. Hatalmas méretű növények tartoznak a Ferula génuszba, amelyek akár 2 méter magasra is megnÅ‘hetnek.
Perzsia természeti értékei egyre pusztulnak a romló éghajlati viszonyok és az emberi tevékenység káros hatásaitól. Ezt bizonyÃtja az is, hogy régen Irán nyugati részén jellemzÅ‘ volt a teraszos földművelés, de mára csak egy-két teraszt használnak. Az ott élÅ‘ emberek szokásai sokban különböznek az európai emberekétÅ‘l. A földön ülve esznek (mint az arabok), ruházkodásuk is sokban eltér a mienktÅ‘l, a nÅ‘ket nem szabad lefényképezni csak akkor, ha megengedik (az esetek többségében nem engedik meg). A férfiak viszont megtiszteltetésnek veszik, ha lefotózzák Å‘ket. Az irániak sokkal vendégszeretÅ‘bbek, mint az európaiak.
Az elÅ‘adás után kérdéseket tettünk fel dr. Vig Károlynak, amelyekre szÃvesen válaszolt.
Köszönjük dr. Vig Károlynak ezt a tartalmas délutánt!