Pétervári Tibort, a „m?szerkert mindentudóját” Schmidt Dávid mutatta be a múzeumbarátoknak, aki maga is észlel?ként csapadékmér? állomást üzemeltet Táplánszentkereszten. Dávid elmondta, hogy a m?szerparkban muzeális értéket képvisel? és modern eszközök egyaránt megtalálhatóak.
Pétervári Tibor történeti visszatekintésében megosztotta, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a 100 éves adatsorú állomások közé sorolja a szombathelyit. Az els? mérésekre már a Meteorológiai és Földdelejességi Királyi Központi Intézet (1870) megalapítását megel?z?en, 1865-ben a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium udvarán sor került. Dr. Kunc Adolf kanonok, igazgató és Németh Ferenc paptanár 81 éven keresztül napi három alkalommal (terminussal) végzett itt méréseket. A központ aztán 1886-ban Gothard Jen? vezetése alá, a herényi csillagdához került, ahol 1918-ig folytak ugyanolyan rendszerességgel meteorológiai megfigyelések, mérések. Az els? világháborút követ?en a Váci Mihály utcába költözött az állomás, ahol 1967-ig m?ködött. (A Vízm? épületének helyén akkor még szántóföld terült el, így alkalmas volt a városi mikroklímánál pontosabb adatszolgáltatásra.) Az 1950-es évekt?l a reptéren létesült hivatalos mér?állomással párhuzamosan m?ködött, majd 1965. január 1-jét?l átkerült a repül?tér iránymér? épületébe. Felszámolását követ?en 2001-ben Pétervári Tibor azon vállalkozó észlel?k között volt, akik tovább m?ködtették az állomást annak jelenlegi helyszínén, a NÉBIH Fajtakísérleti Állomás telephelyének udvarán. Vezet?nk elmondta, hogy észlel?nek lenni teljes embert kívánó, sok lemondással járó feladat, mégis szeretettel végzi. Tudja, hogy az általa szolgáltatott adatsorok az id?k folyamán nemzeti értékké válnak.
A kisebb állatok távoltartására fakerítéssel szegélyezett füves területen a legkülönböz?bb mér?eszközöket láthattuk. Megismerkedtünk a Stephenson-féle h?mér?házzal, benne a száraz, nedves és alkoholos h?mér?k rendeltetésével. Majd a párolgásmér? kádat (evapotranspirométer) vettük szemügyre, amely április 1. és október 31. között hasznosítható. Betekinthettünk a percenként jeleket közvetít? széler?sségmér? m?szer dobozába, majd a modern távészlelést lehet?vé tev? disdrométerre csodálkozhattunk rá, amely cseppspektrum- mér?vel rendelkezik, és segíti a felh?k, az égbolt változásainak távészlelését is. A csapadék mérésére többé-kevésbé pontos billen?s mér?eszköz (Hellmann-rendszer? csapadékmér?) áll rendelkezésre, de nem ártott néha a cip?nk orra elé nézni, mert akadt itt hószintmér? és talajh?mér? is. A legkedveltebb tárgy mégis az 1929 óta m?köd? Campbell-Stokes-féle napfénytartammér? volt. A m?szer lelke egy 96 mm átmér?j? zárványmentes üveggömb, amely a napsugárzást összegy?jtve égési nyomot hagy a napfénytartamszalagon. A szalagról leolvasható a napsütéses id?szakok hossza. Noha napjainkra ennek a mérése is automatizált, az eszköz máig kedvelt az észlel?k körében. Az érdekes alakzatú zúzmaramér? Csobor Mihály találmánya. Távozóban a NÉBIH épületében olyan ritkaságokkal találkozhattunk, mint a barográf és a légnyomás mérésére szolgáló Newton-féle higanyoszlop.
Sztelly