Dr. Kiss Gábor régésszel a Szent Márton-templomban (fotó: Tóth Kálmán)
A szerzetesek, elesettek, betegek sorsát egyaránt szívén visel? grófn? 1673-ban kelt végakaratában elrendelte: „Szentmártonban fundáltassék egy spitály…”. Az ispotály utóéletér?l, Erzsébet halotti viseletér?l, a mellé helyezett tárgyakról is szólt Kvéró régész történetének befejez? epizódjában Schmidtné Vinczi Réka. A Szent Márton-templomot övez? legendákról, régészeti kutatásokról, szobrokról, oltárképekr?l viszont már a helyszínen dr. Kiss Gábor régész mesélt a táborozóknak. Kevésbé köztudott, hogy a tours-i püspöknek szentelt kápolna oldalfalán lév? sírk? egykor Batthyány Erzsébet nyughelyének lejáratát fedte. A sír eredetileg a mai Rózsafüzér-oltár alatt volt.
Gombás Ádám kezében a vizsolyi Bibliával (fotó: Tóth Kálmán)
A régész nyomába szeg?dve lementünk a templom kriptájába, ahol a grófn? koporsójának feltárásáról hallhattunk archeológiai titokat. A kegyes alapítón? emlékére apró mécsesek gyúltak, majd Gombás Ádám a korabeli nyelvezetet felidézve a vizsolyi Bibliából (1590) felolvasta a Miatyánkot. A helytörténeti kirándulás a Szent Márton Látogatóközpont Batthyány Erzsébet emlékszobájának megtekintésével ért véget, ahol Lökkös József fest?m?vésszel is megismerkedhettek a gyerekek.
Bepillantás Tóth Gábor antropológus el?adásába (fotó: Tóth Kálmán)
Délután dr. Tóth Gábor antropológus-humánbiológus érkezett a Savaria Múzeum el?adótermébe, aki méltó kegyelettel avatta be hallgatóságát a nemes hölgy csontmaradványainak azonosítási és vizsgálati módszereibe. Beszélt a csontokon nyomot hagyó betegségekr?l, deformitásokról, továbbá a koporsóban keletkezett t?z okozta károsodásokról. B?vebben szólt a sírból kiemelt koponya alapján készült arcrekonstrukcióról. Nagy Rebeka restaurátor ruharekonstrukcióját méltatva pedig megállapította: Batthyány Erzsébetet az önfeláldozást jelképez? vörös szín? ruhában helyezték örök nyugalomra. A negyedik tábori nap zárásaként Ágoston Eszter vezetésével activity játékra került sor.
2024. július 5.
A várudvarban a Batthyányakról és Németújvárról hallhattunk (fotó: Tóth Kálmán)
Június 5-én a kerékpártúrára zavartalan napsütésben került sor. A kihívást vállaló kisebb társaság Horvátnádaljáig a vonatközlekedés el?nyeivel élt, majd az állomástól Gombás Ádám vezetésével Németújvárra kerékpározott. A többiek személygépkocsikkal utaztak. A várkapuban Woki Zoltán fogadta a kaptatón kipilledt gyerekeket, és röviden bemutatta az 1198-ban, egy kialudt vulkáni kúp magaslatára épült vár történetét. 1524. június 30-án II. Lajos magyar királytól kapta a németújvári uradalmat Batthyány Ferenc, amely azóta is a Batthyányak székhelye. Idén ennek 500. évfordulóját ünnepelte a család: az eseményre 70 Batthyány érkezett a világ minden tájáról.
Egy vakuvillanásnyi pihen? a vadászati kiállításában (fotó: Tóth Kálmán)
A „Pelikán Németújvár felett. A Batthyány család 500 éve a várban” cím? kiállítás látnivalóit hosszasan lehetne sorolni, kezdve a Batthyány család gyönyör? családfájától a fegyver- és kincstáron át a díszes oklevelekig. Kiemelkedik Batthyány Ferenc latin és magyar nyelven 1526-ban feleségéhez írt levele. De megtekinthet? a család ?sgalériája csakúgy, mint személyes tárgyaik, bútoraik, díszes étkészletük, és még egy elefántcsont sakk-készlet is. Külön tér mutatja be a dualizmus kori emlékeket, ahol Erzsébet királyné (Sissi) és I. Ferenc József bronz büsztje fordít egymásnak hátat. Érdemes megtekinteni a Boldog Batthyány-Strattmann László szemorvos emlékezetének szentelt szobát, az emeleten pedig a vadászati kiállítást.
Táborzáró búcsú kör (fotó: Tóth Kálmán)
Elismerés illeti azt az öt ifjú táborozót, akik a várlátogatás után a Németújvár és Szombathely közti 45 km-es távot kerékpárral tették meg. A hazaindulás el?tt azonban a táborozók valamennyien egy közös körben gy?ltek össze, hogy megosszák egymással a mozgalmas hét számukra legemlékezetesebb pillanatait. De nehéz is volt a sok-sok élményt egy röpke pillanatba s?ríteni!
Sztelly