Régésztáborosaink Tóth Kálmánnal - (fotó: Sztelly)
A Vasi Múzeumbarát Egylet és a Savaria Múzeum 2024. évi régésztáborának központi alakja Batthyány Erzsébet volt. A Szent Márton-templomot romjaiból újjáépíttet? grófn? ugyanis 350 évvel ezel?tt, 1674. július 4-én hunyt el.
A tábor els? napja ismerkedéssel indult. Ugyan voltak körünkben múzeumbogár klubtagok és visszajáró táborozók, de akadtak „újoncok” is. Bebizonyosodott: nem árt néha rácsodálkozni régi barátainkra, ahogy a Savaria Múzeum állandó kiállítására sem. Ezért Varga Péter az ismerked? játékok után rövid tárlatvezetéssel örvendeztette meg a társaságot. Az elhangzott ismereteket a „törökbasajárásnak” elnevezett játék során lehetett kamatoztatni, amikor is a vitrinekben rejt?z? kincsek felkutatása volt a feladat. A játék mellett a délel?tt folyamán Ágoston Eszter és Tóth Kálmán segítségével különleges tábori nyakbavalók készültek. A munka végeztével falapra festett apró címerpajzs díszlett a gyerekek nyakában, rajta a Csáky, Zrínyi, Erd?dy családok heraldikai motívumaival.
Kvéró régész története folytatódott - (fotó: Tóth Kálmán)
Ebéd után Schmidtné Vinczi Réka „A suba, a sárga csizma, a pecsétgy?r? és a szájában fáklyát tartó kutya – avagy: egy céhes legény és egy szolgáló egymásra találása Batthyány Erzsébet udvarában” cím? írása nyomán ismét színre lépett Kvéró, akiben dr. Kiss Gáborra, a Savaria Múzeum régészére ismerhettünk. Kvéró újabb történeteiben a kutató figyelme Batthyány Erzsébet személyére és korára irányul. (A grófn? feldúlt nyughelyének feltárására 1994–1995-ben valóban sor került.) A történet szerint régészünk szenzációs leletre bukkan: kezébe kerülnek Batthyány Erzsébet naplójának részletei. A latin kifejezésekkel telesz?tt magyar nyelv? sorok a 17. századi f?úri udvarok mindennapjait elevenítik meg.
A történetmesélés után a korszak történelmi eseményeir?l, jelent?s személyiségeir?l Tóth Kálmán interaktív el?adása révén kaptak képet a táborozók. Szó esett a másfél évszázados török hódoltság idejéb?l való, máig szókincsünk részét képez? jövevényszavakról is.
A nap Kérdezz – felelek! játékkal zárult. A kártyalapok segítségével a korabeli kertkultúra kedvelt, napjainkban is fogyasztott gyümölcseib?l „csemegézhettek” a gyerekek.
2024. július 2.
Tóth Kálmán Bocskai Istvánról és I. Ahmed szultántól kapott török koronájáról beszélt- (fotó: Sztelly)
A tábor második napján Hétköznapok a török félhold árnyékában címmel folytatódott Tóth Kálmán vetítettképes el?adása. A múzeumpedagógus a dunántúli események sorában, a Bocskai-felkelés kapcsán a szombathelyi reneszánsz kincsleletre is felhívta a figyelmet, amelynek darabjai a Savaria Múzeumban megtekinthet?k. Az el?adás második részében Gombás Ádám adott általános történeti áttekintést a harmincéves háború kiváltó okairól és következményeir?l.
A címermotívumokat már felrajzolták a gyerekek - (fotó: Tóth Kálmán)
A tudáselmélyítést követ?en tárgyalkotó m?helymunka kezd?dött. Ágoston Eszter vezetésével egyedi, márványos mintázatú ceruzatartók készültek, Foki Éva képz?m?vész pedig nem kisebb feladatra, vállalkozott, mint hogy a gyerekekkel közösen elkészti az Erd?dy és a Batthyány család nagyméret? címerét habszivacsból. Hogy e látványos alkotásokat a tábor végéig sem tudtunk befejezni, az inkább a b? programoknak, sem mint az igyekezet hiányának volt betudható.
A délután hátralév? részében, Kvéró régész történetei révén Batthyány Erzsébet grófn? és testvére, Ádám családi kapcsolatai kerültek el?térbe. A történetben utalást találunk arra, hogy a Batthyány Ádám alakja hatással volt Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem cím? m?vére.
Err?l az irodalmi szálról, továbbá a Batthyány család Pázmány Péterhez, Balassi Bálinthoz és Zrínyi Miklóshoz köt?d? kapcsolatáról, meglep? összefüggésekr?l Takóné Hoós Ildikó mesélt 17. századi magyar levelestár címmel.
Balassi versének olvasása közben - (fotó: Sztelly)
Íme, a Bánja, hogy hajnalban kell az szerelmesét?l elmenni cím? költemény (Balassi Bálint Sajátkez? versfüzéréb?l), amelyet Batthyány Ferenc felhasznált udvarló, szerelmes leveleiben:
Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek,
harmaton ha nap felkél,
Cseng szép madárszózat, vígan sétál sok vad,
reggel, hogy elmúlt éfél,
Újul zöld bokor is, de nékem akkor is
dolgom csak gond, bú, veszél.
TK-Sztelly