2024. június 7-én péntek délután 17 múzeumbarát szeg?dött Móricz Péter történész nyomába, s ismerhette meg a kastély történetét. Feltehet?en a Széchényi-család volt az építtet?je, els? említése 1459-b?l származik. 1605-ben a Batthyány-családhoz került, akik alatt az évszázadok folyamán több felújítást, átalakítást és b?vítést megért és végül klasszicista stílusú hercegi rezidenciává alakult.
Utolsó tulajdonosa, dr. Batthyány-Strattmann II. László 1945-ben kénytelen volt elhagyni az ?sei által 340 éven keresztül birtokolt kastélyt, amelyet a szovjet hadsereg foglalt el. A csodás épület laktanyává, majd diákotthonná lett. Múzeumként 1980 óta m?ködik, 2014 óta hét teremben nyújt érdekes látnivalókat.
A múzeumbarátok els?sorban a Körmend és a Batthyányak évszázadai cím? állandó kiállítás megtekintésére érkeztek, ami a kastély nyugati, legrégebbi szárnyában kapott helyet. Rácsodálkozhattak Körmend és Szombathely történetének párhuzamaira, találkozhattak a helyi ács-cserepes-k?m?ves, mészáros, lakatos céh emlékeivel. Érdemes szemügyre venni ?ket, habár kétségtelenül a hatalmas, negyedüt?s óraszerkezet és a velocipéd vonja magára leginkább a látogató tekintetét. Az óraszerkezetet 1888-ban Sándor Ferenc készítette. Soha nem volt toronyban, de máig m?ködik. A velocipéd az Udvardi fivérekhez köt?dik, akik az 1889-es párizsi világkiállításra indultak útnak elképeszt? vállalkozással az Alpokon keresztül. Hazafelé kitér?t tettek Torinóba, hogy felkeressék a szám?zetésben él? Kossuth Lajost. Innen ered a körmendiek er?s Kossuth-kultusza, ami a Dunántúlon els?ként itt felállított teljesalakos szoborban is testet öltött – tudtuk meg Móricz Pétert?l.
Ezt követ?en Batthyány család történetét bemutató terembe léptünk. A f?úri família számos nagyságot adott az országnak, például: Batthyány I. Ádám dunántúli f?kapitányt, Batthyány Lajos Ern? nádort, a hercegi címet megszerz? Batthyány Károly tábornagyot, Batthyány Fülöp mecénást, Batthyány Lajos miniszterelnököt és dr. Batthyány-Strattmann Lászlót, a boldoggá avatott szemorvost. Az emléküket felidéz? dokumentumok, m?tárgyak közül megtapintható Batthyány I. Ádám díszbuzogányának másolata. Róla egyébként feljegyezték, hogy rendkívül szerette a bort. Akár napi hat litert is megivott. Mértéktelen fogyasztásának a gutaütés vetett némi gátat. A hercegi címet megszerz? Batthyány Károly Mária Terézia gyermekeinek nevel?je volt, Batthyány Fülöp pedig Széchenyi István gróf után a legnagyobb összeggel járult hozzá a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásához. Nagy érdeme volt Körmend f?terének téglaépületekkel történ? újjáépítésében és térelrendezésében is. Az építkezés alatt került felszínre az a 14–15. században, az Ágoston-rendi szerzetesek által elrejtett kincslelet, amelynek darabjai másolat formájában szintén megcsodálhatók a kiállításban.
A dr. Batthyány-Strattmann László szemészorvos életét bemutató kiállítótérr?l gyönyör? rálátás nyílik a kastély kápolnájára. Itt vett minden reggel szentmisén részt népes családjával a szegények orvosa. Ifjú korában nem volt mindig példás magaviselet?, életében a fordulópontot hivatásának és feleségének megtalálása jelentette. 1896-ban orvostanhallgató lett a bécsi egyetemen, ahol 1900-ban szerzett doktorátust, majd hozzálátott magánklinikája létrehozásához Köpcsényben. 1920 után a körmendi kastély melléképületében ingyen gyógyította a betegeket. 33 éven keresztül élt boldog házasságban Coreth Mária Teréziával, akivel 11 gyermeket nevelt fel hitben és szeretetben. Egyik legnagyobb sorstragédiája els?szülött fiának, Ödönnek a halála volt, aki egy kés?n felismert vakbélgyulladás következtében halt meg. A tárlókban ?rzött kották a 21 éves ifjú zenei tehetségér?l meséltek. Dr. Batthyány-Strattmann Lászlónál 59 éves korában hólyagrákot diagnosztizáltak. Súlyos betegsége idején felesége odaadóan ápolta. 1931. január 22-én hunyt el. 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.
A délután második felében Pintér György múzeumpedagógus vezetésével a Körmend iskolatörténetét bemutató id?szaki kiállítást tekintettük meg. Érdekesség, hogy már a 15. század második feléb?l van írásos adat arról, hogy m?ködött iskola a városban. A kiállításban nemcsak nosztalgiára hívó tárgyakat, iskolai egyenruhát, köpenyt, írógépet, szorobánt, számítógépet, hanem igazi ritkaságokat is láthattunk. Így például az els? magyar nyelv? földgömböt 1840-b?l és az 1771-ben kiadott els? magyar nyelv? tankönyv, a Hármas kistükör egy 1826-os példányát.
S hogy mit rejt a cip?történeti kiállítás? Egy jó indokot arra, hogy újfent felkeressük a körmendi múzeumot!
Sztelly