A Vasi Múzeumbogár Klub megalapításának 20. évfordulója alkalmából Tóth Kálmán egyleti titkár pódiumbeszélgetésre hívja az egykori klubtagokat, régésztáborosokat. 2024. április 12-én Gacs Szabina foglalt helyet a kerekasztalnál. Vendégünk az arab világról és az iszlám vallás irányzatairól osztott meg érdekes információkat a hallgatósággal.
A beszélgetésvezet? egy asztalkend? segítségével „próbára tette” vendége nyelvtudását: a szöveten ugyanis halványzöld arab felirat vehet? ki. Szabina könnyedén olvasta el és egészítette ki a szövegtöredéket: al-dzsamáhirijja al-Arabijja al-Líbijja al-Sábijja al-Istirákijja. A textildarab tehát Moammer Kadhafi szocialista Líbiájából származik.
A beszélgetés Szabina múzeumbarát egyleti múltjának felidézésével folytatódott. Szó esett a Savaria karneválok romkerti színdarabjairól (2004–2008), régész- és örökség?r táboros önkéntességr?l (2014–2019), autóbuszos utazásokról (Erdély: 2011, 2012, 2015; Szepesség: 2013, Délvidék: 2014; Itália: 2016, 2017, 2018; Dél-Csehország, Linz: 2019; Balkán: 2019) és az osztrák, els?sorban a bécsi múzeumokban 2008 óta (2020 kivételével) minden évben eltöltött „hosszú éjszakákról”.
A visszatekint? vetítés után a klubdélután résztvev?i Szabina jóvoltából az Egyesült Arab Emírségekb?l származó teát, iráni datolyát és pirított, sózott dinnyemagot (made in Libanon) kóstolhattak.
A társalgás folytatása során kiderült, hogy vendégünkben a történelem iránti érdekl?dést általános iskolai tanára, a 2021 márciusában elhunyt egyleti tagtársunk, Gelle László plántálta el. Eleinte régész szeretett volna lenni, ám a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követ?en érdekl?dése az arab világ felé fordult. A felvet?d? kérdésekt?l ösztönözve autodidakta módon ismerkedett a Közel-Kelettel, hogy aztán az ELTE arab-történelem szakán folytassa tanulmányait.
A pódiumbeszélgetés az iszlám f?bb irányzatairól összeállított vetítéssel folytatódott. Megtudhattuk például, hogy a muszlimok többsége nem arab származású, és habár a Korán arab nyelven íródott, a szöveg a beszélt nyelvt?l jelent?sen eltér. Megismerkedhettünk az iszlám vallás öt oszlopával (saháda – hitvallás, szalát – napi ötszöri ima, szaum – böjt, önmegtartóztatás, háddzs – zarándoklat Mekkába, zakát – alamizsna, jótékonykodás), hitük szigorú gyakorlati megélésével és a legfontosabb iszlám irányzatok (szunniták, síiták, háridzsiták) néhány hitbéli különböz?ségével.
Szabina ismereteit nem csupán könyvekb?l szerezte. Személyesen is megtapasztalhatta a „mesés kelet” varázsát a Szaharától a Zagrosz-hegységen át a Kizil-kum sivatagig tett utazásai során. Hangsúlyozta, hogy a muszlimok túlnyomó többsége elítéli a terrorizmust. A beszélgetésvezet? kérésére a hazánkban él? muszlimokról (Magyarországi Muszlimok Egyháza, Magyarországi Iszlám Közösség) is szó esett. ?k többségükben értelmiségiek vagy még egyetemi tanulmányaikat folytató diákok. Szabina az érdekl?d?k figyelmébe ajánlotta a budapesti muszlim sétákat, amelynek során mecsetlátogatás mellett piacaik kínálatával, hagyományos ételeikkel is meg lehet ismerkedni. Az el?adást Szabina az iráni, üzbegisztáni és algériai utazásai során készített fényképekkel zárta.
De miért került a címbe a Hotel Transatlantique? Csak kevesen tudják, hogy Algír egyik négycsillagos szállodájának magyar vonatkozása is van. Itt szállt meg Bartók Béla 1913 júniusában tett népdalgy?jt? útja során. A gy?jt?út emlékét a szálloda falán elhelyezett háromnyelv? tábla ?rzi. Magyarok mindenhol! – jegyezte meg Szabina, és hozzátette, hogy a buharai fürd?ben egy olyan úriember kínálta teával, aki az 1980-as évek végén Szombathelyen szolgált katonaként.
TK-Sztelly