2024. január 26-án, Tóth Kálmán vezetésével Januári évfordulók címmel indult sorozat, amelynek keretében változatos korszakok els? hónapjának néhány fontos eseményét ismerhették meg a klubtagok.
Emberi jogok és keresztény vallásfelekezetek felsorolását kérte a foglalkozás kezdetén a résztvev?kt?l a foglalkozásvezet?. Miközben a tollak és ceruzák serényen sercegtek, bizonyára sokakban felmerült a kérdés: hogy jön mindez a januárhoz? A közös tudásmegosztást követ?en Kami felfedte a kapcsolatot. Az 1568. évi tordai országgy?lés Európa nyugati részeit messze megel?zve, els?nek mondta ki négy keresztény felekezet: a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás szabadságát, egyenjogúságát. Sok más érdekesség mellett Kami idézte a törvényt, amellyel az Erdélyi Fejedelemség példát mutatott toleranciából a vallásháborúk által dúlt Európának. Így lett a vallásszabadság ünnepe január 13.
Takóné Hoós Ildikó a magyar kultúra napjához kapcsolódóan a Himnusz költ?jér?l, az óda keletkezének és megzenésítésének körülményeir?l beszélt. Rávilágított arra a lelki feszültségre, amely Kölcseyben élhetett, amikor ezzel a fohásszal szinte egy id?ben született a Vanitatum vanitas (Hiábavalóságok hiábavalósága). Megtudhattuk, hogy a nemzeti imánk megzenésítésére 1844-ben kiírt pályázatra tizenhárman neveztek, s Erkel Ferenc alkotásától csupán pár szavazattal maradt el Egressy Bénié. A megzenésített költemény a nagyközönség el?tt els? ízben 1844. augusztus 10-én hangzott el a Széchenyi-g?zös vízrebocsátásakor. Összetartozásunk kifejez?jeként él az egymást követ? nemzedékek szívében. Lezárásként Ágoston Eszter által készített kvízjáték következett, amely ITT játszható újra.
Nemzeti értékeink között kiemelked? szerepe van a helyi értékeknek is. Talán egészen más képet mutatna Szombathely, ha nem Hollán Ern? honvéd hadmérnöknek, az országos hír? vasútépít? mérnöknek a szül?városa lenne. Neki köszönhet?en a város a nyugat-dunántúli régió egyik vasúti csomópontja lett. A 200 éve, 1924. január 13-án született sokoldalú személyiség Komárom és Pétervárad er?dítésében betöltött szerepér?l, Széchenyi Istvánhoz f?z?d? barátságáról Ágoston Eszter tartott forráselemzéssel színesített foglalkozást.
A következ? hét péntek délutánját – még szintén a sorozat keretében – a Don mentén 1943. január 12-én megindított szovjet offenzíva magyar áldozataira való emlékezés töltötte be. Az asztalokon korabeli hírlapok, hadparancs, Garda József, Kuntár Lajos és Somorjai Lajos tolla nyomán született visszaemlékezések hevertek. Tóth Kálmán sajtóhírek (Esti Ujság, Magyar Nemzet, Népszava), korabeli filmhíradók és visszaemlékez?k szavainak kontrasztjára helyezte a hangsúlyt. Gebei László Interaktív térképe segítségével bemutatta a frontvonalak 1943. január 11–27. közti változását, a csapategységek mozgását, majd a honvédség, kiemelten a tüzérek felszerelésér?l beszélt egy, a Don-kanyart megjárt tüzér-szakaszvezet?, Virág Antal fényképhagyatéka nyomán.
Takóné Hoós Ildikó a világégés áldozataira emlékezve néhány költeményt ajánlott dokumentumként is a jelenlév?k figyelmébe a Szép versek 1944 cím? sokhúrú „abszurd antológiából” (2020), és kézbe adta Radnóti Miklós Bori noteszének fakszimile kiadását.
Sztelly