A kezdeményezéshez Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Vas Vármegye Közgy?lése, a Vas Vármegyei Építész Kamara, az MTA Vas Vármegyei Tudományos Testülete és a Vasi Múzeumbarát Egylet csatlakozott.
Az emlékév nyitányára 2024. január 12-én - éppen Ern? napján - került sor. Délel?tt 10 órakor Hollán Ern? szül?házánál Korponay Zsófia színészn? el?adásában felcsendült a Himnusz, majd Nádor István, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke és dr. Hende Csaba parlamenti képvisel? mondott köszönt?t. Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház igazgatója felolvasta Hollán Ern? Párizsban él? oldalági leszármazottjának levelét. A megemlékez?k (a VME képviseletében Bajzik Zsolt elnök) gyertyát gyújtottak, koszorút helyeztek el, majd a Városházára vonultak az emlékkonferenciára.
A tanácskozáson Nádor István elnökölt. Dr. László Gy?z? alpolgármester, Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgy?lés elnöke, Tóthné Temesi Kinga, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara alelnöke köszönt?beszédét követ?en négy el?adás hangzott el.
Els?ként dr. Nemes József Miklós, az ELTE SEK docense Hollán Ern? és Széchenyi István gróf kapcsolatáról beszélt. Értékes részleteket hallhattunk a legnagyobb magyar naplójából és levelezéséb?l. A hagyaték a közös szakmai, m?szaki és gazdasági érdekl?désen túl a gróf személyes érzéseir?l, egészségi állapotáról vallott. Az 1859. szeptember 8-án kelt levelében Széchenyi így írt Hollánhoz:
„Barátom, Én Önt barátomnak nevezem, mert én valóban az vagyok, noha ily kényes ügyekben nem szoktam igen er?sen szeleskedni; ’s mert én vagyok az, azt hiszem, Ön is ?szinte barátsággal viseltetik irántam! A szimpátiák nem szoktak egyoldalúak lenni!”
Tizenegy nappal kés?bb papírra vetett gondolatait így zárta:
„Isten áldja Kedves Barátom, és csak azt sajnálom, hogy nem vagyok atyja.”
A második el?adó dr. Tangl Balázs történész, a Smidt Múzeum muzeológusa volt. ? Hollán Ern? családi hátterét és katonai pályafutását tárta a nagyérdem? elé. A Bécsi Hadmérnöki Akadémián eminensként végzett tanulót 1847-ben kelt min?sít? lapján így jellemezték:
„Jó elméleti ismeretekkel rendelkezik, és ügyesnek bizonyul a helyszínrajzok és mindenféle építési tervek rögzítésében, szintezésben és rajzolásban, láthatóan jeleskedik az el?zetes költségfelmérések elkészítésében, és dicsérend? az építési munkák irányításában szerzett széleskör? tapasztalata.”
Hollán Ern? 1848-ban törvényes úton kérte áthelyezését a Kassán szervez?d? 9. honvédzászlóaljhoz, századosi rangban. A szabadságharc alatt kitüntette magát. Kossuth október 26-án ?rnaggyá léptette el?, majd Pétervárad er?dítési igazgatójának nevezte ki. A szabadságharc bukását követ?en börtönbe került. Kés?bb Fels??r országgy?lési képvisel?je lett. Részt vett a kiegyezés el?készítésében, a honvéd hadsereg strukturálását vállalta el. 1870-72 között honvédelmi államtitkárként tevékenykedett, majd 1876. január 19-t?l a székesfehérvári honvédkerület parancsnoka lett. Nyugdíjas éveiben utolsó erejét a magyar hadtudomány szolgálatába állította. Jelent?s érdeme a Hadtörténeti Közlemények elindítása. - tudtuk meg sok más érdekesség mellett a vetítettképes el?adás során.
Az emlékülés második felében Hollán Ern? mérnök, az egyetemi ember, a kamaraalapító címmel Kaján Imre okleveles vízépít? mérnök, ny. múzeumigazgató értekezett. Korabeli hírlapok nyomán hallhattunk t?le a Hollán által meghonosított innovációkról: a talajok m?velhet?ségét jelent?sen javító meliorációs vízgazdálkodási rendszer kidolgozásáról és a Vas, illetve Somogy vármegyei fejlesztésekr?l. Megemlékezett Hollán Ern? Országos Magyar Gazdasági Egyesületen belüli tevékenységér?l. Az MTA számára írt Az újabb szerkezet? vasúti hidakról, különösen rácsrendszerr?l címmel írt székfoglalójának értelmezése korunk mérnökeit is kihívás elé állítja. Kiemelte, hogy Hollánt óriási szervez?készsége tette alkalmassá arra, hogy a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletet már 1866. augusztus 5-én létrehozza 368 f? részvételével. Nemcsak a vasút, de az emberi kapcsolatok hálózatát is átlátta.
Ezután Hollán Ern?, a vasútépít? címmel Radvánszky Kázmér közlekedésépít? mérnök (MÁV Zrt.) szólalt fel. Hollán érdemei bizony múlhatatlanok! Az 1858-ban alakult Keleti Vasúttársaság, kés?bb Déli Vasút (Cs. és Kir. Szabad Déli Vaspályatársaság) magyarországi f?felügyel?jeként elérte a Magyarországot “szárnyvonalként” kezel? bécsi tervezet módosítását. Mi több, részt vett a balatoni vonal kialakításában is. Kritikusai ekkor is akadtak, de kétségtelen: Lónyai pénzügyminiszterrel közösen megteremtették az állami vasút alapjait, korán felismerve a helyi érdekeltség? vasutak költséghatékonyságát, többek között a teherszállításban. Ennek hatása máig bennünk él, elég csak a „Megy a g?zös Kanizsára” cím? gyermekdalt felidézni.
Horváth János, Békás község volt polgármesterének beszéde megható lezárása volt e rendkívül informatív tanácskozásnak. A 2010 óta “Hollán-lázban ég?” el?adó - az ékes szavakon túl - kiállítással is készült. Az EMBER-r?l vallott, aki nem tör?dve a körülmények hatásával, er?s jöv?be vetett hittel véghez vitte elhatározását. Nem csak a tervez?asztalnál volt alap, pillér, támasz, nem csak a vasútnak jelölte ki a nyomvonalat, hanem számunkra is örökérvény? útravalót hagyott: „Foglalkozzunk a jelennel és annak szükségleteivel, mert a jöv? t?lünk fog számot kérni… Minden id?ben, ki-ki hivatása szerint végezze el feladatát a közösségért, ezáltal a hazáért.”
Végül a konferencia levezet? elnöke megköszönte az el?adók odaadó felkészülését és Veres Gábor szobrászm?vész munkáját, amelynek köszönhet?en valamennyi résztvev? emlékéremmel gazdagodott. A példás együttm?ködés kiteljesedésében bízva, egy Hollán Ern?-szobor felállításának víziójával, jóíz? beszélgetésre, vendégfogadásra hívta a közönséget.
Sztelly