A megjelenteket, kiemelten dr. Wirth Zsuzsannát és az el?adót, dr. Németh Balázs hadtörténeti kutatót Tóth Kálmán, a VME titkára köszöntötte. A Civil vagy katona? Wirth Rudolf életútja 1919 és 1945 között cím?, sodró erej? el?adásban f?h?sünk sorsának alakulását szélesebb történeti keretbe foglalva kísérhettük figyelemmel.
Az olasz frontról hazatér? Wirth Rudolf 1919 februárjában leszerelt. A polgári életbe való beilleszkedés els? lépéseként átmenetileg egy szombathelyi építészmérnök irodájában m?szaki rajzolóként dolgozott. Banktisztvisel?i pályafutása 1919 áprilisában, a Szombathelyi Takarékpénztárban kezd?dött. A családi fényképalbum felvételeinek egyikén megtekinthet? az egykori banképület fogadótere, ahol Rudolf n?vére, Cecília is dolgozott.
Az ifjú pénzintézeti gyakornoknak 1919 októberében ismét mundért kellett öltenie. A Lehár Antal báró által szervezett szombathelyi gyaloghadosztály kötelékébe került. Az egykori császári és királyi 48., 76., 106., a volt magyar királyi 19. és 20. gyalogezredek és a volt magyar királyi 6. huszárezred katonáiból szervezett hadosztály a Nemzeti Hadsereg legnagyobb létszámú, legjobban felszerelt seregtestévé fejl?dött. Az ekkor 21 esztend?s Rudolf a 2. Nyugat-Magyarországi Gyalogezred 83-as zászlóalj 1. századában, szakaszparancsnoki beosztásban, alhadnagyi rangban szolgált. Ahogy leányától megtudtuk, sem akkor, sem kés?bb nem volt legitimista, de szívvel-lélekkel azonosult az ország rendbetételének feladatával – ott és akkor, ahová szólította a kötelesség. A Szombathelyr?l induló katonák útvonala, élményei nyomon követhet?k Wirth Rudolf kis noteszének sz?kszavú bejegyzéseib?l:
[Október] 10-én du. 6-kor zeneszóval (csokor) indult a zlj. a vonatra. 9-kor indult a vonat és Gy?rön át du. ½ 2-kor nagyszer? fogadtatással Esztergomba bevonultunk. 19-én díszlakoma a mi tiszteletünkre. 25-én és 26-án hangverseny és bál tánccal reggelig…
[November] 4-én Forster angol ?rnagy inspicírozott bennünket. 10-én Horthy Miklós inspicírozott a Széchenyi téren Esztergomban. Délben bemutatkozás és tiszti megbeszélés. 12-én el?kel? bál a mi tiszteletünkre. 14-én du. bevonultunk Újpestre. 16-án Horthyval Kelenföldr?l Pestre vonultunk. 22-én reggel Hatvanban muri. 22-én este Jászberényben muri és bál. Nov. 23-án du. 6-kor Szolnokba vonultunk. 29-én este kabaré.”
Az 1923 és 1937 közti másfél évtized sorsdönt? változásokat hozott Wirth Rudolf polgári érvényesülésében. 1923 tavaszán új munkahelye a Szombathelyi Iparosok Takarékpénztára lett, amely még ez évben az ország egyik legjelent?sebb külkereskedelmi pénzintézete, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. érdekkörébe került, így felvette a Szombathelyi Leszámítóló Bank, majd b?vülése folytán, 1940-ben a Dunántúli Leszámítoló Bank nevet. Wirth Rudolfot 1936 novemberében cégvezet?vé, majd 6 év múlva helyettes igazgatóvá nevezték ki.
Az e cégnél eltöltött 26 év a polgári és a katonaélet váltakozását tartogatta számára. Már 1929 májusában 4 hét katonai szolgálatra hívták be. 1938 és 1943 között minden évben kézbesített behívót az 1935 óta f?hadnagyi rangfokozatú tartalékos tiszt számára a postás.
Wirth Rudolf 1938 szeptemberét?l decemberéig a visszatért Felvidéken a párkánynánai, 1939 márciusában és augusztusában iránytótisztként a szombathelyi a pályaudvar-parancsnokságon teljesített szolgálatot. 1940-ben július és október közt Nagyváradon majd Kolozsváron, a III. hadtest vasútvonal-parancsnokságánál iránytótisztként, illetve augusztustól a 2. honvéd hadsereg-parancsnokság kötelékében összeköt? tisztként szolgált. E történelmi állomáshelyekr?l hazaküldött képeslapjai tanúskodnak. Íme, az egyik, amelyet másfél éves leányának, Zsuzsikának címzett:
Nagyvárad, 1940. szeptember 6.
Édes kis lányom!
Erdély visszafoglalásáról küldöm e lapot, majd ha nagy leszel megérted és büszke leszel arra, hogy azon a te apid is részt vett. Anyukád addig míg megn?sz elteszi hogy legyen egy szép emléked. Csókol anyukáddal együtt, Apa.
Wirth Rudolfot 1941. április-május hónapokban és 1942-ben is a III. hadtesthez osztották be. 1942 áprilisától december végéig a szombathelyi hadikórházban a Bajtársi Szolgálat vezetése volt a feladata. 1943 májusában megkapta az elérhet? legmagasabb tartalékos tiszti rangot, a századosit.
A polgári foglalkozás tekintetében is pályája csúcsára ért: 1942 novemberét?l a Dunántúli Leszámítoló Bank helyettes igazgatója lett. Pozíciójából kifolyólag 1943. január 1-én havonta érvényesítend? Meghagyási igazolványt kapott: megmaradhatott polgári foglalkozásában.
Mivel 1944 októberét?l egyre s?r?bben érték légitámadások Szombathelyt, a polgári légoltalom területén mindinkább számítottak a volt katonák tapasztalataira. Wirth Rudolfnak, mint a III. kerület (a város Perint-pataktól nyugatra es? része) légóparancsnokának a mentés megszervezése érdekében állandó készültségben kellett lennie.
A háború utolsó, és a szovjet megszállás els? napjainak történéseit dr. Wirth Zsuzsanna így foglalta össze:
„Az utolsó el?tti nagy bombázás után, 1945. március 27-én este kimentünk a városból a séi erd?be. Két nap múlva jöttünk vissza, el?ször egy idegen, sok menekültet befogadó pincébe, ahol megtörtént az els? találkozás a szovjet katonákkal. Apa a pince földjébe kaparta be az arany zsebóráját. Rajta állt, amikor átkutatták. Április legelején jutottunk vissza lakásunkba. Ekkor apát berendelték a bankba hivatalos ügyben. Szovjet katonai parancsra ki kellett nyitni a bank pénztárát, széfjét, mert ott aranyat kerestek. Amint kilépett az épületb?l, szovjet katonák elfogták, fogoly férfiak csapatába lökdösték a F? téren. Három nap múlva Gencsen sikerült megszöknie, óvatosan éjszaka jött hazafelé.”
Az el?adás a családi relikviákból – például: fotóalbum, katonai kitüntetések (köztük az Erdélyi és a Délvidéki Emlékérem), gyalogsági kard, a banki valuta tranzakciók lebonyolítása során használt segédanyagok, 1919-ben Szombathelyen kibocsátott szükségpénz – rögtönzött kiállítás megtekintésével zárult. Köszönjük dr. Wirth Zsuzsanna tanárn?nek, hogy megosztotta a múzeumbarátokkal édesapja történetét, dr. Németh Balázsnak pedig a feldolgozó munkát és a lendületes el?adást!