A jubiláló város – Ünnepi rendezvények 1943-ban Savaria alapításának emlékére cím? konferenciára 2023. október 25-én négy el?adással, korabeli újságcikkel és verssel készültek a szervez?k: a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára, a Savaria Múzeum, a Szily János Egyházmegyei Gy?jtemény és Látogatóközpont és a Vasi Múzeumbarát Egylet.
A konferencia levezet? elnöke, Rétfalvi Balázs bevezet? szavait Wimmer Roland, a Szombathelyi Egyházmegye gazdasági helynökének köszönt? beszéde követte. Az 1943-as jubileumi programsorozat kiemelked? pontjaként a Romkert megnyitását említette meg . Megemlékezett dr. Géfin Gyuláról és az antik örökség meg?rzésén fáradozó neves püspökök – Szily János, Szabó Imre, Mikes János és Gr?sz József – munkásságáról. Köszönetet mondott az odaadó szakmai tevékenységért a régészeknek, kiemelten is dr. Tóth Endrének. Feladatukhoz a gondvisel? Isten kegyelmét kérte.
Ezt követ?en a Savaria Múzeum igazgató asszonya, Csapláros Andrea szólalt fel. Beszédében a Járdányi Paulovics István Romkertet id?kapuhoz hasonlította. Az 1943. esztend?re a muzeális intézmény születésnapjaként tekint. A történelmi távlatokon túl a hely 21. századi jelent?ségét, kultúraközvetít?, közösségépít? szerepét is hangsúlyozta. Zárásként Fáy Ervint idézte: Amint a lelkes tömeg ott énekelte az örök emberi vágyakozását a szabadság felé, azt kellett megállapítanunk, hogy nemcsak szimbólum volt Szombathely ifjúságának kiállása az ?si Savaria romjain, hanem valóság[os] komoly érzésb?l és akaratból fakadó igézet: újat, szebbet építünk a régi romok felett.
Az emelkedett gondolatokat követ?en Szalai András dr. Tóth János: Az eszményi magyar város. Milyen lesz Szombathely 100 év múlva? cím? írását olvasta fel, amely a Vasvármegye 1934. szeptember 5-i számában jelent meg. Nagy-Szombathely a parkok városa: A három nagy sétautat mindenütt rövid sétautak kötik össze egymással és a parkokkal. Minden parkban van gyermekjátszótér és tejivó csarnok. Minden kibányászott téglagyártelepb?l és kavicsbányából parkot formált a városrendez? akarat. Kis csónakázó tavak, mélyített parkok, függ?kertek és szabadtéri múzeumok bizonyítják a teremt? gondolat erejét. És mindenütt szobrok, pergolák, szök?kutak.
A der?s hangulatot kelt? felolvasást követ?en dr. Tóth Endre A romkerti feltárások kezdete és értelmezése cím? vetítettképes el?adására került sor. A régészprofesszor az els? pannóniai város alapításának Kr.u. 43-ra történt kijelölésér?l, valamint a Domitianus-felirat jelent?ségér?l beszélt, amely mintegy megindítója volt a romkerti feltárásoknak.
A szombathelyi papnevelde tervezett új épületszárnyának építését megel?z? talajvizsgálatok során egy nagy méret? faragott márványtömbbe és egy padlómozaik maradványaiba ütközött a munkások ásója. A színpompás mozaikkal ékesített reprezentatív csarnok el?kerülése országos jelent?ség? volt, de egyben viták elindítója is. A feltárást szakmailag irányító Járdányi Paulovics István régész ugyanis idejekorán az állította róla, hogy az nem más, mint a Szent Quirinus vértanú püspök tiszteletére emelt bazilika. Dr. Tóth Endre elmondta: minden igyekezetével azon volt, hogy bizonyítsa az építmény ókeresztény voltát, azonban látnia kellett, hogy sok minden ez ellen szól. Így például a mérete, topográfiai helyzete és az a tény, hogy a területen liturgikus tárgy nem került el?, ahogy a mozaikpadlón sem azonosítható keresztény motívum.
A rádiósnap m?sora (fotó: Tóth Tamás)
Dr. Melega Miklós levéltár-igazgató a Sala Terrenában bemutatott kamarakiállítás létrejöttének történetébe vonta be a hallgatóságot. Bajzik Zsolt f?levéltáros felfedezése, az 1943-as szombathelyi rádiósnap vörös szín? plakátja ösztönözte a jubileumi év további emlékeinek felkutatását. Melega Miklós bemutatta a tárlók tartalmát, amelyekben többek között sajtó-és könyvészeti anyag, a rádiósnap m?sorterve, a Kodály Zoltán által vezényelt leánykórus énekei mellett például egy városcímer tervrajza is szerepelt. Ez utóbbi jellegzetessége a Colonia Clavdia Savaria szalagdísz. Az el?adásban a város himnuszának megalkotására kiírt, kevésbé sikeres pályázatról is hallhattunk.
Mindezek után – stílszer?en – a Himnusz Szombathelyért cím? pályam?vet hallhatta a közönség Szalai András tolmácsolásában.
„Hazánk legid?sebb városa ünnepet ül” címmel Bajzik Zsolt f?levéltáros el?adása az 1943-as esztend? eseményeir?l lebbentette fel a feledés fátylát. A hallgatóság megtudhatta, hogy a jubileumi ünnepség egyik ötletadója Mészáros Hugó volt. Az általa irányított városi kulturális bizottság terveihez, er?s összefogás eredményeként sokan csatlakoztak. Már az ötletbörze hatalmas kreativitásról vallott. Június 4-én, Csanády György rendezésében rádiónapot tartottak, amelyben több mint nyolc órányi anyag szerepelt. A helyi lapok, így az Írottk?, a Vasvármegye b?vített ünnepi lapszámmal jelentkezett. Kodály Zoltán a Romkert megnyitásának hírére Budapestr?l Szombathelyre látogatott, és hangversenyt adott. Err?l Filmhíradó-felvétel is készült. A sportegyesületek ökölvívó bajnoksággal, futballmérk?zésekkel er?sítették városunk jó hírnevét, ami nem csupán a helyi lapok ünnepi lapszámán, de az országos és nemzetközi (finn, német, francia) újságok hasábjain is megjelent.
Az 1943. október 22-én tartott Asszonynapról Kelbert Krisztina történész adott el? „Mi magyar n?k minden áldozatra készek vagyunk” – Szombathelyi Asszonynap a város 1900 éves jubileumi ünnepségsorozata keretében (1943. október 22.) címmel. Ebben 22 n?egyesület önkéntes feladatvállalásáról beszélt. Nyolc rendkívül agilis hölgyet mutatott be a jelenlév?k számára. Kiemelte Szombathely teljes n?i társadalmának összefogásává szélesedett, dr. Mészáros Hugóné vezetésével indított Asszonynapot. A rendezvényre MANSZ elnökn?je meghívta vitéz Keresztes Fischer Ferencnét, az akkori belügyminiszter feleségét is. Az el?kel? vendéget teára és beszélgetésre a Nagyszállóban, tanácskozásra a régi Megyeháza dísztermébe várták a szombathelyi hölgyek. Utóbbiról fényképfelvétel is maradt. Az el?adó kiemelte, hogy a szombathelyi n?k és az általuk képviselt szervezetek (ENT, MANSZ) a múltra nem hivatkozni próbáltak, azt el?képül használták, hogy mozgósító lendületet nyerjenek bel?le a jelenben és a jöv? érdekében. Bár az ENT munkaközössége nem tudott kiteljesedni Szombathelyen a politikai átrendez?dés és a háború következtében, tagjai mégis felsorakoztak a hon és a város védelme érdekében.
A rendezvény végén a közönség megtekintette a kamarakiállítást. A tárgyi emlékeken túl 1943-ból jó gyakorlatként a helyiek összefogása, példamutatása, Szombathely iránt érzett megkapó szeretete is örökül maradt ránk. Reméljük, hogy a konferencia során elhangzott értékes el?adások a közeljöv?ben nyomtatott formában is megjelennek majd.
Sztelly