„Mindent hazám javára, ami csekély er?mb?l telik” – ez volt Batthyány Lajos gróf jelmondata. Vértanú miniszterelnökünkre a Bory Jen? által 1913-ban alkotott szobor el?tt emlékeztünk. Batthyány köpenybe burkolódzó, méltóságteljes alakja vádlón tekint Bécs felé. Talapzatán aranybet?s neve felett a családi címer látható. 1923-ban az Országos Iparegyesület szalagos, feliratos, bronz koszorúval gazdagította a szobrot, emlékeztet?ül, hogy Batthyány volt az, aki els?ízben hozott létre ipari kiállítást Budapesten. A koszorú szalagja a Rákosi-korszakban indult fémgy?jt? akció során sérült meg. A hiányt Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikus pótolta 2005-ben.
Kevésbé ismert tény, hogy a kés? klasszicista stílusban épült Batthyány-kastély volt Ybl Miklós els? kastélyépítése. A kastély ura alig egy évet tölthetett benne – mondta el a séta során Koszorús Ödön, aki 40 évig volt „?rz?je és vendége” a kastélynak – tanárként.
Batthyány Lajos kivégzését követ?en az ikervári birtokot elkobozták, amelyet a család 1860-ban kapott vissza. A park és a kastély 1916-ban állami tulajdonba került. Az épületben el?ször hadirokkant gyógyintézetet, majd nevel?otthont létesítettek.
Ikervári sétánk során megtekintettük az 1923-ban emelt els? világháborús h?si emlékm?vet, Albert Andor alkotását és a Millenniumi emlékkeresztet. Az autóbusz indulásáig részt vetünk az ikerváriak ünnepi megemlékezésén. Útravalóul magunkkal vittünk egy darabot a helybéliek hazaszeretetéb?l.
Sztelly