A kissé szeles, es?re álló id?járás ellenére szép számú érdekl?d? érkezett a 2023. szeptember 22-én, pénteken délutánra hirdetett helytörténeti sétára a Szent Márton utcai temet? bejáratához. A sétát, amelyet kvízkérdések tettek még izgalmasabbá, dr. Kiss Gábor régész vezette.
Az utat, amelyen 791 októberében Arrabona irányából Savaria felé lovagolt kíséretével Nagy Károly frank király, Bálványk? útja néven jegyzik a kés?bbi történeti források. Az elnevezés eredetét is megtudhattuk: a Bogácai-ér partján az út mellett magasodó bálványk? egy római kori síremlék volt, amelynek fülkéjében az elhunyt szobra kapott helyet. Ez a keleti irányból érkez?, a temet?t a Sági utca nyomvonalán átszel? út már a rómaiak el?tt is létezett.
A Szent Márton utcai temet?be lépve nem gondolnánk, hogy a Kárpát-medence legrégebbi sírkertjében járunk, ahol még ma is találunk római kori emléket. A Mindenki keresztje mögött például egy fejjel lefelé fordított római oszloplábazatot fedezhetünk fel.
Savaria keleti temet?je északon egészen a mai Széll Kálmán utcáig tartott. Az ókeresztény kori sírkert a mai domonkos templomnál kezd?dött. Pogány és keresztény megfért egymás mellett holtában.
Nagy Károly azonban nem pogány, hanem keresztény nyomok után kutatott kíséretével Savariában. Tudták, hogy Szent Márton püspök, a frank birodalom véd?szentje, akinek fél köpönyege (az oriflamme) alatt vonultak hadba, Savaria szülötte volt. Nem sejtették azonban, hogy nem egy, hanem mindjárt két szent püspök sorsa is a városhoz köt?dik. Quirinus (Szent Kvirin) mártírhalála valószín?leg ismeretlen volt el?ttük. A legenda és a valóság összefonódását Kiss Gábor igyekezett felfejteni és kibogozni a séta részvev?i számára. Rumi Rajki István 1938-ban készített szobra árnyékában állva pedig sok érdekességet mesélt Szent Márton kútjának „mélységeir?l”.
A séta a Gyöngyös-patak irányába folytatódott. A terület vízhiányos id?szakaira a Sicca Savaria helynév utalt. Az üres medren átível? fahídon át Nagy Károly lova a keleti kapu maradványain keresztül az egykori fórum irányába ügetett. Útközben még láthatta a lepusztult város lakóházainak és északi kapujának maradványait is, utóbbi egészen az 1830-as évekig állt. Kenedics József térképén, valamint a Szent Flórián fogadalmi oltárképen is megfigyelhet?. Nem tudni azonban, hogy milyen állapotban fogadta Nagy Károlyt az egykori fórum. Utoljára a helytartói palota romos épületmaradványa tárulhatott a szeme elé, miel?tt Carnuntum irányába elhagyta az egykor dics? vallási központot, Savariát.
A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja és a Vasi Múzeumbarát Egylet közös szervezés? sétája töretlen érdekl?dés mellett, a folytatás reményével zárult.
Köszönjük dr. Kiss Gábor régésznek a tartalmas és izgalmas vezetést! Remélem, hogy találkozunk a következ? sétán is!
Sztelly