Több mint 40 km a Keszthely – Fenékpuszta – Sármellék – Zalavár – Keszthely útvonalon? Teljesítve! Miután a keszthelyi vasútállomásról Fenékpusztáig tartó utat összeszedetten teljesítették a régésztáborosok némi frissít? elfogyasztása után rögtön Zalavár felé vették az irányt. Nem véletlenül jegyezte meg Cserga, hogy
„érdemes ott huzamosabb id?t eltölteni”.
A Kis-Balaton ház udvarán a kerékpározásban megpillett teker(g)?ket a lelkes régész Ritoók Ágnes fogadta, akit?l megismerhették Zalavár (Mosaburg azaz Mocsárvár) történetét. A Frank Birodalom dél-keleti határvidékén található Karoling központ kezdetei 830-as évekre tehet?k. Egészen a 9. század végéig virágzó Karoling grófság volt: nemesi udvarházak, illetve szolgálónépek településeit, és közel 3000 f?s temet?t tártak fel itt a régészek. Egy bizonyos Pribina nyitrai fejedelem, kapta a mocsaras Várszigetet Németh Lajos karoling uralkodótól h?bérbirtokul. A kereszténység terjesztését a földesúr mellett, a salzburgi érsek is támogatta. 850-ben egy Sz?z Máriának szentelt fatemplomot emeltetett, ennek pontos helye ismeretlen. Ellentétben a közelében épült Szent Adorján (Hadrianus) tiszteletére szentelt zarándok templommal, amelynek romjai a mai napig láthatók. Oltára alatt Szent Adorján vértanú földi maradványait helyezték el. A templom oldalhajóinak három kápolnája közt található sírboltokban, a település el?kel? családjai leletek örök nyugalomra. A templom harangtornya birodalom szerte híres volt. Érdekes, hogy üvegkészít? m?hely m?ködött itt, ahol ólomkeretekbe foglalt ablaküvegeket, üvegkelyheket, füstöl?ket állítottak el?. A templomtól délre fapaloták álltak.
A helyhez szorosan köt?dik Cirill és Metód törtente. A szláv hittérít?k 866-ban Pribina fiának, Kocelnek a meghívására érkeztek Mosaburgba. Emléküket nem csak a helyiek ápolják: Zalavár-Várszigetet a mai napig a magyarok, a németek és szlávok egyaránt magukénak érzik. A nap folyamán a táborozók Ritoók Ágnes vezetésével nem csupán a Szent Adorján templom romjait, de egy középkori templom ásatási területét is megtekinthették. Ezt követ?en pedig a Kis- Balaton házban a térség él?világát bemutató film és tárlatlátogatás várt rájuk. Err?l beszéljenek inkább a képek!
A kés?délután ismét két keréken találta a táborozókat: ekkor már a fenékpusztai római kori er?d felfedezésére indultak. A 4. század közepén épült castrumnak, napjainkra csupán alapzata látható. (Egykor impozáns látványáról ITT található 3D-s rekonstrukció.) Északi, déli és nyugati kapujának helye jól körülhatárolható, 12-15 m magas, 1,5 m széles falainak védelmét 44 ?rtorony támogatta. A Keszthely nevét adó castrum kereskedelmileg fontos helyen terült el. A római korban kiköt?, horreum (gabonatározó) csatlakozott hozzá. Az er?d területén kemencékre is bukkantak. Ezeknek a szarmata betörés idején betöltött „funkciójáról” borzongató történetet mesélt Kiss Gábor régész. Az 5-6. században már kevert lakosság élt itt. A 6. századra pedig ókeresztény bazilika is épült területen, így hát nem véletlen, hogy keresztény sírokra bukkantak a régészek. A bazilika falainak megtekintésével ért véget élményekben b?velked? utazás, egy vakuvillanásnyi id? múltán már egy másik - nem kevésbé jelent?s - frank birodalmi központ: Savaria irányába indultunk. Hogy mit látott 791-ben oda érkezésekor Nagy Károly? Err?l a következ? cikkben olvashatsz.
Sztelly