A hideg, szeles id? ellenére ifjak és id?sek egyaránt csatlakoztak a több mint 1848 méter hosszú városi sétához.
A 19–20. század fordulóján még Deák-ligetnek nevezett múzeumparkban Tóth Kálmán köszöntötte a résztvev?ket. Miután mindenkinek adott egy vaktérképet, amelyen a séta helyszíneit lehetett bejelölni, rövid részletet olvasott fel a Vasárnapi Újság 1901. október 13-i számából. A címlapon közölt írás így kezd?dik:
„Szombathely város közönségének régi óhajtása volt, hogy nagynev? szülöttének, egykori képvisel?jének, Magyarország egyik legkiválóbb jogászának és a kiegyezés után els? igazságügyminiszterének emlékezetét szoborral örökítse meg. Ez az óhajtás most valóra vált.”
A séta els? helyszínén néhány strófa is elhangzott Horváth Boldizsár Deák szobra el?tt cím? verséb?l.
E nép legméltóbb akkor volt reád,
Mid?n magával küzködött,
S ön-gyengeségi ellen nyert csatát, –
Az isteneknek bírtuk mosolyát
E diadal fölött.
Mily változás ez, melyre ébredél!
Nem ismered fel tenhazád, –
Tán külalakja szebb a réginél,
De nem eszméid légkörében él, –
Más szellem lengi át.
A F? tér 25. számú épületnél, Horváth Boldizsár szül?házánál Tóth Kálmán Az ország tükre cím? újság 1864. április 11-i számából olvasott fel néhány részletet, felidézve a jogtudós életútjának legfontosabb állomásait.
A régi városháza (Szily János u. 6.) el?tt Tóth Tamás felvázolta az 1848-as forradalom és szabadságharc történelmi el?zményeit és hátterét, majd a helyi eseményekr?l szólt. Az épület a korszakban nem csak a városi tanácsnak, de bírói hivatalnak és elemi iskolának is otthont adott. 175 éve, 1848. március 17-én a népgy?léssé b?vült városi képvisel?testületi ülésen hangzott el az ún. szombathelyi 16 pont, amelynek el?z? napi megszövegezése jórészt a város akkori f?jegyz?je, Horváth Boldizsár nevéhez köthet?. A „Tekintetes Vas vármegye közönségéhez alázatos kérvénye Szombathely város népének, a’ haza átalakulása ügyében” címet visel? irat jelent?ségét emeli, hogy megfogalmazói – minden valószín?ség szerint – a pesti 12 pont ismerete nélkül állították össze azt.
Az ismeretterjeszt? séta résztvev?i az épület udvarán kézbe kapták és felolvasták az 1848-ban a Bertalanffy-nyomdában sokszorosított 16 pont fénymásolatát.
Sajnos ez alkalommal a múzeumbarátok nem térhettek be a Vármegyeháza dísztermébe, ahol az 1848-as események jelent?s helyi személyiségei, Vidos József és Szabó Miklós országgy?lési követek is megfordultak. Az 1848. március 13-án ülésez? vármegyei közgy?lés tagjai még nem értesültek a bécsi forradalomról, viszont a követjelentések alapján Kossuth Lajos március 3-i országgy?lési beszédér?l igen. A további eseményekr?l már a magyar és a német nyelv? lapokból is tájékozódhatott a vármegye közönsége. A március 17-re összehívott rendkívüli vármegyei közgy?lés lelkesen fogadta a követjelentéseket, majd a városi 16 pontot is, amelyet petíció formájában elküldtek a pozsonyi diétának és a vármegyék törvényhatóságainak.
Szombathely els? gimnáziuma, a mai Smidt Múzeum 1773 óta álló épülete el?tt Tóth Tamás Vass Viktor domborm?vére irányította a figyelmet, felidézve a szabadság ügyéért börtönt is vállaló, egykor a gimnáziumban tanító Laky Demeter és Sebesy Kálmán premontrei pap-tanárok emlékét.
1796-ban épült a Királyi Bölcseleti Líceum (Szily J. u. 4.) eredetileg egyszintes épülete. 1808-ban itt szerzett filozófiai képesítést Széchenyi István gróf. Az intézményben az 1848-49-es tanévben szünetelt az oktatás. 1848. december 28-án az osztrák csapatok bevonultak Szombathelyre. A középületeken lév? nemzeti szín? zászlókat fekete-sárgák váltották fel. A császári csapatok kés?bbi mozgásai közben a líceum és a gimnázium épülete 1849 áprilisától ideiglenesen osztrák katonaság elszállásolására is szolgált.
A Járdányi Paulovics István Romkert sétányán át rövidebb út vezet a Pet?fi-szoborig, ahol Tóth Béla Munkácsy-díjas szobrászm?vész bravúros statikai megoldásairól Ágoston Eszter beszélt, majd felkérte a jelenlév?ket a Föltámadott a tenger cím? költemény közös elszavalására.
Nem árt felfelé tekinteni, máskülönben elkerüli a figyelmet a babérkoszorúval díszített emléktába Hollán Ern? szül?házán (Hollán E. u. 15.). A szabadságharcban hadmérnöki tudását f?ként Pétervárad er?dítése során kamatoztató, kés?bb a kiegyezést el?készít? 15 tagú bizottságban, majd közlekedési, illetve honvédelmi minisztériumi államtitkárként tevékenyked? személyiség pályafutását Tóth Kálmán foglalta össze.
Ottjártunkkor még nem hervadtak el a virágok Batthyány Lajos gróf 2002-ben állított mellszobránál, de az élénk, csíp?s szél kitartóan lengette a koszorúk szalagját. A szintén Munkácsy-díjas Gaál Tamás szobrászm?vész két Batthyány-mellszobrot adott a hazának: az Ópusztaszeri Nemzeti Parkban elhelyezettet és a szombathelyit, amely az el?bbi pontos mása. A séta zárásaként Ágoston Eszter idézte fel az ikervári uradalom egykori birtokosa, a vértanú miniszterelnök életútját – és utolsó szavait: „Éljen a Haza!”
Sztelly -TK