Bajzik Zsolt a VME elnöke köszönti a közönséget - fotó: Tóth Kálmán
A közönséget és a rendezvény három elÅ‘adóját egyesületünk elnöke, Bajzik Zsolt köszöntötte. MielÅ‘tt átadta volna a szót dr. Tóth Endre régésznek, örömmel újságolta, hogy néhány nappal korábban sikerült beszereznie egy Lipp Vilmosról készült eddig ismeretlen fényképfelvételt, amelynek digitális változatát ez alkalomból Mayer László rendelkezésre bocsátotta.
Dr. Tóth Endre emelkedik szóra - fotó: Tóth Kálmán
Dr. Tóth Endre elÅ‘adásának felütéseként megjegyezte: a Szombathelyi Egyházmegye elsÅ‘ püspöke, Szily János a pogány Savaria kÅ‘emlékeit helyeztette el palotája kertjében, a földszinti terem falaira pedig római istenalakokat, mondai szereplÅ‘ket ábrázoló freskókat készíttetett Dorfmeister Istvánnal. Ugyanekkor Schönvisner Istvánt megbízta egy várostörténeti monográfia megírásával. Az elÅ‘adó ezek felvázolását követÅ‘en az egykori régiségtár részét képezÅ‘ néhány jelentÅ‘s kÅ‘emlékre hívta fel a figyelmet, köztük az Óperintben elÅ‘került Scarbantia és Siscia feliratosakra, amelyek ma már csupán e monográfia rézmetszetein és a Sala Terrena falfestményein láthatók. Végül felidézte a Romkert feltárásának tudományos jelentÅ‘ségét és a Savaria Múzeum Lapidariuma létrejöttének körülményeit. (Ez utóbbi az idei évben immár megújult formában várja a látogatókat.)
Mayer László lendületes elÅ‘adást tart - fotó: Tóth Kálmán
Mayer László, a Vasi Szemle fÅ‘szerkesztÅ‘je Lipp Vilmos energikus személyiségét elevenítette fel. Lipp a Premontrei FÅ‘gimnáziumban végzett tanári munkája mellett 1871-ben megszervezte a Vasmegyei Régészeti Egyletet, amelynek 1872 és 1879 között titkára és régiségtárának Å‘re volt. A nevéhez köthetÅ‘ rendkívüli értékmentés titka abban állt, hogy felismertette a szombathelyiekkel a birtokukban lévÅ‘, kallódó történelmi emlékek történeti jelentÅ‘ségét, értékét. ÖsztönzÅ‘leg hatott rá Rómer Flóris támogatása, Theodor Mommsen szombathelyi látogatása és az a tény, hogy a városban végbemenÅ‘ építkezések során számos régiség került felszínre.
Lipp Vilmos ernyedetlen munkájának köszönhetÅ‘en a Vasmegyei Régészeti Egylet a megalakulását követÅ‘ elsÅ‘ évben már közel 500 tagot számlált. A jótollú titkárnak köszönhetÅ‘en az egyleti tagok a tagsági díj fejében évente megkapták a Vasmegyei Régészeti Egylet évi jelentése című kiadványt, amelyben az általa írt tudományos igényű tanulmányok mellett mindazok neve is szerepelt, akik a régiségtár bÅ‘vülését támogatták.
Dr. Kiss Gábor kitárja az egykori régiségtár kapuit - fotó: Tóth Kálmán
Arról, hogy mit láthattak mindazok, akik 1872-ben megtekintették a Vasmegyei Régiségtárat, dr. Kiss Gábor régész tartott képzeletbeli tárlatvezetést. A régiségtárról – amelyet az 1872. július 28-i megnyitását követÅ‘en a téli idÅ‘szak kivételével minden kedden 9-tÅ‘l 12 óráig és vasárnap délután 2-tÅ‘l 5 óráig lehetett megtekinteni – csupán egyetlen fénykép ismert. A „Knebel cs. és kir. udvari fényképész” szignóval ellátott képes levelezÅ‘lap valamikor 1895 és 1905 közt készült. Lipp Vilmos a Századok című folyóiratban, 1877-ben megjelent publikációjának köszönhetÅ‘en jól lehet rekonstruálni a gyűjtemény korabeli elrendezését. A kezdetekkor a teljes gyűjtemény 1169 tételbÅ‘l állt. Ez a szám három év leforgása alatt 5532-re duzzadt. A monumentálisabb római kori sírkövek a Püspöki Palota udvarán álltak. A Sala Terrena falain különbözÅ‘ zászlók függtek: megfért egymás mellett az 1867-es koronázási bandérium zászlaja és a világosi fegyverletételt követÅ‘en megmentett 1848-as honvédlobogó. Az ablakfülkék beszögeléseiben két kisebb Batthyány-féle bronzágyú meredt a szemlélÅ‘re. De látható volt a szentgotthárdi csatában elesett Musztafa bég márvány síremléke is. A terem kilenc szekrényének tartalmába dr. Kiss Gábor részletekbe menÅ‘en beavatta a jelenlévÅ‘ket, illetve feltárta az akkoriban a terem közepén elhelyezkedÅ‘ tároló és a Lipp Vilmos által használt íróasztal titkait is.
A régiségár 1872-ben Å‘skori gyűjteménnyel még nem rendelkezett, de a rákövetkezÅ‘ évben már igen. Létrejötte Miske Kálmán bárónak és Széchényi RezsÅ‘ grófnak köszönhetÅ‘.
Dr. Kiss Gábor beszélt a vitrinekben elhelyezett fegyvergyűjtemény utóéletérÅ‘l, az ókori érmegyűjtemény gyarapodásáról és egy nemzeti ereklyérÅ‘l: Kisfaludy Sándor itt Å‘rzött tintatartójáról.
A 19–20. század fordulójára a Sala Terrena már nem volt alkalmas az egyre gyarapodó gyűjtemény befogadására. A megoldást a Vasvármegyei Múzeum (a mai Savaria Múzeum) épületének 1908. évi megnyitása hozta el.
Az elÅ‘adás függeléke RezsÅ‘fy György Gusztáv premontrei kanonok munkásságáról szólt, aki tovább vitte Lipp Vilmos munkáját. 1879. január 11-tÅ‘l 1884. július 13-ig volt a régiségtár Å‘re és az egylet titkára. Nevéhez fűzÅ‘dik a régiségtár gyűjteményjegyzékének elkészítése – mondta el dr. Kiss Gábor, majd üdvözölte a jelen lévÅ‘ Zsámbéky Orsolyát, mint a második régiségtári Å‘rrel rokoni kapcsolatban álló család tagját.
Tóth Kálmán a VME titkára ritkán látott videót vetít - fotó: Tóth Tamás
A rendezvény végén Tóth Kálmán, a VME titkára a régiségtár korai múzeumpedagógiai hasznosulásáról szóló kisfilmmel örvendeztette meg a közönséget. A felvillanó képeken láthattuk, hogy a régiségtár egyes tárgyai a Savaria Múzeum állandó kiállításában is helyet kaptak.
Sztelly-TK