A délelÅ‘tt Várnainé Balogh Beáta gasztronómiai foglalkozásával kezdÅ‘dött, amelybÅ‘l megtudhattuk, hogyan étkeztek eleink az Å‘skorban, mi került a bÅ‘ven terített asztalokra az ókori Hellászban és Rómában, illetve a középkor embere mivel fűszerezte étkeit – paprika híján. A gasztronómiai kuriózumok olykor étvágygerjesztÅ‘, máskor épp ellenkezÅ‘ hatást váltottak ki a hallgatóságból. Érdemes volt figyelni, mert többek között elhangzott, hogy: a görögök 70 féle kenyeret ismertek, már a rómaiak is fogyasztottak „energiaitalt”, amit poskának neveztek, illetve Mátyás király feleségének, Beatrix királynénak köszönhetÅ‘en honosodott meg a fagylalt Magyarországon. Végül arról is szó esett, hogy melyek voltak egyes koronás fÅ‘k kedvenc étkei. Katalin cárné szerette a tokaji aszút, Mária Terézia nem vetette meg a kappanlevest és a sült halat, legkisebb leánya pedig az aprócska fánkért lelkesedett. I. Ferenc József a császármorzsa névadójává vált, míg neje, Erzsébet királyné (Sisi) a szigorú diétát félretéve néha bizony habzsolta az eperlekváros péksüteményt, a fagylaltot és a csokoládét.
Az elÅ‘adást követÅ‘en a táborozók Schmidtné Vinczi Réka vezetésével megtekintették a Savaria Múzeum Sisi – feketén-fehéren című idÅ‘szaki kiállítását. Réka elÅ‘ször kulcsszavakat adott a csapatoknak, amelyek mélyebb jelentést nyertek a kiállításban nézelÅ‘dve, majd pedig öt, Erzsébet királynéra vonatkozó kérdésre kellett választ adniuk.
Még ebéd elÅ‘tti programként a szombathelyi püspöki palotában dr. Székely János megyés püspök úr fogadta a táborozókat. Röviden bemutatta a püspökvár történetét, beszélt a város római kori örökségérÅ‘l és megemlékezett boldog Brenner János vértanúról, illetve felidézte utolsó királyunk, IV. Károly szombathelyi tartózkodásának körülményeit is. Az épületben tett séta során felhívta a figyelmet a díszterem falfestményeire, Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) alkotásaira, amelyek Savaria történetének jelentÅ‘s eseményeit elevenítik fel. A püspök úr beszélt arról a bravúros restaurátori megoldásról, amelynek köszönhetÅ‘en a terem mennyezete megmenekült a pusztulástól. A Mikes-teremben az irgalmas szamaritánus történetére emlékeztette a gyerekeket, majd a Szent Pál-terem következett, amelynek falait körös-körül lambériába foglalt nagyméretű olajfestmények: Dorffmaister István alkotásai díszítik. Betekinthettek a gyerekek a könyvtárszoba titkos ajtaján, majd jövetelük célja, IV. Károly valószínűsíthetÅ‘ szálláshelye következett. Ezt követÅ‘en dr. Kiss Gábor régész és Varga Péter vezette tovább a gyerekeket. Megtekintették a kápolnát, majd Szily János püspök fogadóterme, a 118 rézmetszetes alkotást felvonultató ún. metszetes szoba következett. Többségük Róma antik és barokk műemlékeit ábrázolja.
Ebéd után a Legyen Ön is milliomos játék újabb 3 körére került sor, majd Foki Éva grafikusművész különleges feladatra, a „Trash art” jegyében való alkotómunkára hívta a gyerekeket. A cél minél monumentálisabb, ötletesebb fejékszer megalkotása volt, a tábor során keletkezett hulladékanyagok felhasználásával. ElsÅ‘ hangzásra bizarrnak tűnÅ‘ ötlet azonban lángra lobbantotta a gyerekek fantáziáját és kibontakoztatta kreativitásukat. A feladat végeztével a csapatok bemutatták egymásnak az elkészült alkotásokat, a díszítések mögöttes jelentéstartalmát.
A tábort Tóth Kálmán a csapatverseny eredmények kihirdetésével és jutalmazással zárta.
Bízunk abban, hogy a táborban szerzett ismeretek, élmények jó emlékként, hosszan elkísérik majd a gyerekeket.
Sztelly