Dr. Katona Attila elsÅ‘ részében az elÅ‘zmények, döntések, következmények címszavak jegyében, az 1. világháború elÅ‘tti európai szövetségi rendszerek kialakulását vizsgálta: három császár szövetsége, kettÅ‘s majd hármas szövetség, szívélyes megegyezés – entente cordiale. Kifejtette, hogy az 1871 és 1914 közötti években a nagyhatalmak vetélkedésének három fÅ‘ területe volt: a német-francia ellentét, a balkáni („keleti”) kérdés és a gyarmatokért folytatott versengés. A német-francia ellentét egészen a 2. világháború befejezéséig végig kísérte az újkori történelmet. Anglia tengeri hatalmának csorbítását, a Monarchia pedig egy nagy déli szláv állam létrejöttét akarta megakadályozni.
Az elÅ‘adó a Kárpát-medence 19–20. század fordulójára kialakult etnikai képét elemezve elmondta, hogy a magyarság az 1. világháború elÅ‘tt Magyarország népességének 46%-át tette ki. A népesség harmada nem beszélte az államnyelvet, ugyanakkor az etnikai nemzet fogalom elÅ‘térbe került. A kisebbségeket elnyomták, politikai szervezkedésüket korlátozták. A századfordulón a nemzeti mozgalmak új szakasza kezdÅ‘dött, amelynek célja a saját államiság megteremtése volt. A Nagy Háború 53 hónapja alatt a hátországot hosszú idÅ‘n át erÅ‘s kitartás jellemezte, de végül felszínre kerültek a nemzetiségek eltérÅ‘ céljai. Ez a katonai ütÅ‘erÅ‘ gyengülését is eredményezte.
A háborús vereség megpecsételte a Monarchia sorsát. Az új nemzetállamok létrejöttén a gyÅ‘ztes nagyhatalmak bábáskodtak. Ebben a helyzetben a történelmi Magyarország feldarabolása elkerülhetetlen volt. Dr. Katona Attila véleménye szerint néhány kisebb magyar nyelvterület (például: Nagyvárad és Szabadka környéke) megtartására talán lett volna esély…
Az elÅ‘adás a Vasi Múzeumbarát Egylet ÖsszenÅ‘, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében című, TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01420 azonosítószámú projektje keretében valósult meg.
Tóth Kálmán