A sétára 2021. október 29-én, pénteken, Orbán Róbert helytörténész vezetésével került sor. A temetÅ‘látogatás során 8 személyiség rövid életrajza hangzott el, akikrÅ‘l a mécsesgyújtás mellett emlékükhöz kapcsolódó szépirodalmi idézettel is megemlékeztek a Vasi Múzeumbarát Egylet versmondó körének tagjai.
Techet Ignác
Újperint, 1842 – Szombathely, 1872
Mérnök.
Munkái:
- A folyóvizek sebességének kiszámítására felállított nevezetesebb képletek rövid ismertetése (1869)
- A hidak hordképességének megítélése (1870)
- A többnyugpontú tartókra ható külerÅ‘k s azok nyugtani mozzanatainak meghatározása (1870)
Viadukt vagyok, bús diadalív.
- Repeszt a fagy és elmállaszt a hÅ‘ség. -
Magamnak: gyötrelem, másoknak: út,
A hídépítÅ‘ Istennek: dicsÅ‘ség.
(Reményik Sándor: Viadukt, részet)
Koroknay Istvánné Stránsky Lujza
Toponár, 1882 – Szombathely, 1969
Pedagógus, gyermekeknek szóló könyvek és jelenetek szerzÅ‘je, festÅ‘művész, könyvillusztrátor.
Munkái:
- Gyermekarcképek: monológok és dialógok 8– 13 éves gyermekek számára (1926)
- Iskolai színpad: jelenetek az életbÅ‘l (1927)
- Romboló Robi Liliputban (1934)
- GerÅ‘ Böske lakodalma (1934)
Ebben az én csodás gyermekvilágomban fénykévék gyanánt állanak az iskolai ünnepélyek és elÅ‘adások. Könnyel égettek, rózsaesÅ‘t szórtak, jóságot csepegtettek, felemeltek, lelkesítettek, az Úrhoz vezettek, mélyen a szívembe szántottak. Szeretném az iskolának visszaszolgálni, amivel valamikor segített.
(Stánszky Lujza gondolatai „Gyermekarcképek” című kötete keletkezésérÅ‘l, Szombathely, 1926. január 1.)
Eredics Ferenc
Csénye, 1840 – Szombathely, 1911
Jogász, politikus, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár egyik megalapítója, késÅ‘bb titkára. Versei a Napkelet és a Nefelejts című lapokban jelentek meg.
Önálló kötete:
- Költemény-füzér (1862)
Csak egy tekint hidegen rám ,
Mely legkedvesb nekem,
S ámbár ölében kin vagyon ,
Mégis felé kívánkozom,
Mert Å‘ a — szerelem.
(Eredics Ferenc: Merengés közt, részlet)
Enuszt Gézáné (pósfalvai Tulok Erzsébet)
+ 1938
Férje, Ernuszt Géza 1902-ben pisztolypárbajban halt meg.
- Henry Bordeaux: Behavazott lábnyomok és Veszedelmes játék című regényeit fordította franciából magyarra.
„Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.
Nem téve semmit, nem akarva semmit,
hatnak tovább.”
(Kosztolányi DezsÅ‘: Halottak, részlet)
Kaffehr Béla (KÅ‘váry Béla, KÅ‘váry – Kaffehr Béla)
Kürtös (ma Pusztakovácsi) 1855 – Szombathely, 1907
A Vasvármegye című lap alapítója, költÅ‘, író műfordító.
„A múlt rövid, - nem hosszu évek,
Csak néhány boldog óra az,
Az élet annyi évszakában
Csak egy gyorsan múló tavasz.”
(KÅ‘váry Béla: A fájdalom dalai, részlet)
Stamborszky Lajos
Sümeg, 1857 – Szombathely, 1910
Orvos, Tempi passati című verseskötete 1899-ben jelent meg.
„Uram, ha érzÅ‘ lágy szivembe
E sok ragyogó álmat adtad,
Hűs árnyban olykor megpihenve,
Hadd érjen jótevÅ‘ hatalmad!”
(Stamborszky Lajos: Az éghez, részlet)
Kárpáti Kelemen (Kudelka József)
Rábaszentmárton, (ma Sankt Martin an der Raab, Ausztria) 1859 – Szombathely, 1923
Történész, tanár, premontrei szerzetes. 1890-tÅ‘l a Régészeti Egylet, 1899-tÅ‘l a Vasvármegyei Kultur-Egyesület titkára. 1883-tól a Premontrei Gimnázium tanára, 1907–1911 között igazgatója.
Néhány fontosabb műve:
- Szombathely – Savaria rend. tanácsú város monographiája (1880–1894) (Kunc Adolffal)
- Q. Horatius Flaccus válogatott ódái és epodosai (fordítás magyarázatokkal) (1899)
- Latin nyelvtan (1919)
„Jól él, bár szűkén, kinek van kis sója,
S szegényes étke picziny asztalán.
Ki szennyes vágytul s félelemtül óva,
Nyugodtan alszik bármely éjszakán!„
(Quintus Horatius Flaccus: Gosphiushoz, részlet)
Kapossy János
Szombathely, 1894 – Budapest, 1952
Művészettörténész, levéltáros, a magyarországi barokk művészet kutatója.
Jelentősebb művei:
- A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei (1922)
- F. A. Hillebrandt (1924)
- Maulbertsch sümegi freskóműve (1930)
- A magyarországi barokk európai helyzete (1931)
- Magyarországi ötvösök a XVIII–XIX. században (1934)
- Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában (1943)
„A drága Szily-név irva légyen égben,
A föld szinen pedig légyen dicsÅ‘ségben.”
(Faludi Ferenc: Méltóságos Szily János urnak, szombathelyi elsö érdemes püspöknek, mikor azon püspökségbe béállott, 1777. esztendöben, részlet)