Dr. Horváth Sándort, az ELTE SEK Szlavisztika Tanszékének adjunktusát Tóth Kámán titkár köszöntötte és mutatta be a Savaria Múzeum elÅ‘adótermében megjelenteknek. Az elÅ‘adó bevezetÅ‘jében elmondta, hogy noha Trianon politikai, katonai hatásairól bÅ‘séges szakirodalom áll rendelkezésre, a társadalomtörténeti oldalt még kevésbé kutatták: vagyis azt, hogy a közemberre, az egyes közösségek tagjaira milyen közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolt a békediktátum. Nyugat-magyarországi területen végzett kutatásait személyes kötÅ‘dés is motiválta: Nardán élt nagyszüleinek 1921–1923 között átélt sorstörténete.
Az íróasztal mellett, térkép felett meghúzott trianoni határvonal nem vette figyelembe a nemzetiségi – és sokszor a földrajzi adottságokat sem. Mindez komoly ellentéteket és esetlegességeket szült.
Az „… ugy nevezett trianoni vonal a szó szoros értelmében körbe veszi a falut és annak határát s csak egy oldalon hagy némi nyilást, itt azonban utnélküli dombok zárják el a közlekedést.” – olvashatjuk például Olmód községrÅ‘l a KÅ‘szeg és Vidéke című újság 1922. július 30-i számában.
1923-ban 10 Vas megyei település többségében német- és horvátajkú lakossága döntött a hazánkhoz való visszatérés mellett: Szentpéterfa, Pornóapáti, Magyar- és Németkeresztes, Alsó- és FelsÅ‘csatár, Kisnarda, Nagynarda, HorvátlövÅ‘ és Olmód. A visszacsatolásokat ünnepély követte – villantotta fel a kivetítÅ‘n az elÅ‘adó a Szentpéterfán 1921 márciusában készült felvételt, majd felolvasta az akkor elhangzott Mivé legyen a magyar lány? című verset. Ezt követÅ‘en érdekes történetek hangzottak el a megélénkült csempészetrÅ‘l, a vámÅ‘rök nem mindig korrupciómentes, de könyörtelen működésérÅ‘l, illetve „tréfás” határhúzásokról is. Például annak az igavonó állatnak az „ügyérÅ‘l”, amelyik a rábafüzesi plébánia szárazmalmának hajtása közben minden egyes kör megtételekor átlépte az államhatárt.
A határtól legfeljebb 40 km távolságra fekvÅ‘ községek lakói számára a 15–60 napig érvényes határszéli úti igazolvány lehetÅ‘vé tette az új államhatár rendszeres átjárhatóságát. Ez utóbbi okmány kapcsán megismerhettük Torda József (kÅ‘szegi fuvaros) esetét, aki ellen 1922-ben eljárás indult, mert lejárt érvényességű igazolványát „kijavította”.
Az elÅ‘adás további részében szó esett a kettÅ‘sbirtokosságról, a polgári anyakönyvezés szünetelése miatt esetenként bekövetkezett furcsaságokról, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben kialakult fennakadásokról.
Ezt követÅ‘en egyéni élethelyzetek kerültek a néprajzkutató elÅ‘adásának középpontjába. Olyan, magyar érzelmű személyek sorsa tárult a részvevÅ‘k elé, akiket elűztek vagy meghurcoltak: Könczöl Antal pörgölényi plébánosé és Kuntár József nagynardai plébánosé. Két pap erÅ‘szakos halála is a trianoni határhúzáshoz köthetÅ‘: Pataki Ferenc pornóapáti és Mitnyek Mátyás Vince szentkúti plébánosokat 1921-ben, illetve 1923-ban ismeretlen tettesek gyilkolták meg.
Az elÅ‘adás során korabeli fényképfelvételeket is láthattunk az otthonukat elhagyni kényszerült vagonlakók sanyarú körülményeirÅ‘l. Voltak, akik a jobb élet reményében külföldön keresték a boldogulást. ElÅ‘adásának befejezÅ‘ részében róluk, az ún. amerikázókról és a nehéz gazdasági helyzet ellenére az otthonukhoz ragaszkodó helyeik viszonyának alakulásáról, valamint a Szentpéterfán 1937-ben készült dicsÅ‘ségtábláról ejtett szót dr. Horváth Sándor. Búcsúzóul a Bús magyarok imádságát is hallhattuk tÅ‘le:
Bús Magyarok imádkoznak égi Atyánk Hozzád,
Fordítsd felénk, magyarokra jóságos szent orcád!
Sírva kérünk, fohászkodunk, Hozzád száll a lelkünk,
Ennyi tenger sok fájdalmat meg nem érdemeltünk.
*
Pusztul, vérzik mindenfelé házunk és a földünk,
Összefolyik a vérünkkel mindennap a könnyünk!
Fáj a szívünk, a lelkünkben össze vagyunk törve,
Küldd le nekünk a békesség angyalát a földre!
*
Bús Magyarok imádkoznak, hallod Atyánk, hallod?
Se testünkkel, se lelkünkkel nem kívántunk harcot!
Megbocsátunk mindazoknak, akik reánk törtek,
Csak még egyszer add vissza a Drága Magyar Földet!
A rendezvény a Vasi Múzeumbarát Egylet – ÖsszenÅ‘, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében című (TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01420) projekt keretein belül valósult meg.