A Vasi Szemle 2020. évi 1. számában 6 tanulmány, 3 rövidebb terjedelmű írás, könyvajánló és krónika található. A Múltnak kútja rovat Ilon Gábor Egy Å‘skori szent áldozat a Csörnöc-patakból, avagy egy adat a BorostyánkÅ‘ út késÅ‘ bronzkori többes nyomvonalához című tanulmányával indul. A szerzÅ‘ arról értesült, hogy a Csörnöc-patak mederszélén egy borzkori balta került elÅ‘. A balta környezetének vizsgálatát követÅ‘en megállapította: a lelet arról adhat hírt, hogy a római kori Borostyán út keleti vonalának elÅ‘zménye talán a Váradi-tetÅ‘ mellett ereszkedett alá a Magaspartról és haladt át a Csörnöc–Rába árterületén.
Benczik Gyula és Zágorhidi Czigány Balázs újabb adatokkal szolgálnak a Nádasd-nemzetség korai történetének vizsgálatához. Lehetséges, hogy a nemzetség tagjai sokkal szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint azt korábban feltételezték a kutatók.
Csiszár Zoltán folytatva a Vasi Szemlében (2017. 4. sz.) Papuchtól Pápócig címmel megjelent írását, újabb adatokat közöl a Puch és Papuch típusú helynevek etimológiájához. A korábban szláv eredetűnek tartott Pápóc földrajzi névhez hasonlóan a Papuch névalakot is jelentÅ‘s etimológiai bizonytalanság övezi. Csiszár Zoltán e bizonytalanságok eloszlatására törekszik.
Egyletünk szervezésében Bajzik Zsolt 2018-ban nagy érdeklÅ‘déssel kísért elÅ‘adást tartott a MNL Vas Megyei Levéltárában a sorokpolányi kastélyról és annak tulajdonosairól. A kastély történetével és a vagyonukkal sokszor felelÅ‘tlenül sáfárkodó, ám korántsem egyhangú életet élt tulajdonosok (kiemelten is a Mikos és Szapáry család) történetével foglalkozó tanulmány elsÅ‘ részét a birtok változásait ábrázoló kataszteri térképek és Szapáry Pál fényképfelvételei kísérik. Ilyennek láthatta az Arthur Meinig tervei alapján felújított, pompás kényelemmel berendezett kastélyt a bájos Stefánia fÅ‘hercegasszony is, amikor vendégül látta Å‘t pár napra a család.
Horváth József érdekes adalékokkal szolgál a Kovács család, majd a Herczeg Ferenc munkássága révén már kiváló hírnevet szerzett, 1932-tÅ‘l Palace néven dr. Stirling Emil és JenÅ‘ tulajdonába került európai színvonalú kávéház és szálloda történetéhez. A lendületes írás a kezdetektÅ‘l egészen az épület 1950-es években bekövetkezett végleges pusztulásáig vezeti el az olvasót. Hogy végül miért döntöttek a csodás architektúrájú épület teljes lebontása mellett? Kiderül a tanulmányból.
Kelbert Krisztina Változó állandóság című írásában a vépi gróf ErdÅ‘dy család hölgytagjainak a 20. század elsÅ‘ felében végzett karitatív, szociális tevékenységérÅ‘l ír. Négy arisztokrata hölgy: ErdÅ‘dy Sándorné Draskovich Erzsébet grófnÅ‘ és lányai - herceg Esterházy Lászlóné ErdÅ‘dy Marietta grófnÅ‘ és ErdÅ‘dy Ilona grófnÅ‘ - , valamint gróf ErdÅ‘dy Sándorné menye, gróf ErdÅ‘dy Ferencné Hunyady Terézia tevékenységérÅ‘l nyújt hiteles és átfogó képet. A felvázolt portrékból kitűnik, hogy valamennyi hölgy gyakran jótékonykodott, legyen szó a gyermek és az egészség védelemrÅ‘l vagy a sebesültek és a betegek ápolásáról, békében és háborús idÅ‘kben egyaránt. Az írás mellett értékes, ritkán látott fényképfelvételeket is találunk.
A Vasi Szemle Műhely rovatában:
Balizs Dániel egy az etnikai vizsgálatok terén alkalmazható új módszert mutat be az Új perspektíva a Vas megyei etnikai vizsgálatokban: MirÅ‘l mesélnek a temetÅ‘k? című írásában. Kifejti, hogy a sírkövek feliratainak, névváltozatainak és a halálozás idejének adatait összevetve napjaink adataival, fontos információkhoz juthatunk. A cikk írója Vas megye beolvadási folyamatairól, nemzetiségi jellegérÅ‘l ad képet az olvasók számára.
Ferenczi Gábor Magyar nyelvjárások – LétezÅ‘ valóság? címmel írt tanulmányának elsÅ‘ részében felveti a kérdést: az ország nyugat-dunántúli határterületein létezik-e nyelvjárás? Nyilván igen, hiszen „temérdek” példával illusztrálja ezt a szerzÅ‘, aki a nyelvjárások sokszor negatív megítélésérÅ‘l is említést tesz, hozzátéve: egészen természetes, Å‘si része nyelvünknek.
Végül Széll Kálmán „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok” – Isten, hit, tudomány, vallás címmel írt szép és egyben elgondolkodtató sorozatának 3. részét olvashatjuk.
A könyvszemlében a Válogatás a magyarországi nemzetiségek néprajzi köteteibÅ‘l 9. Köszöntjük a 60 éves dr. Horváth Sándort című, Székely András Bertalan szerkesztésében és a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában 2019-ben megjelent kötetet ajánlja az olvasók figyelmébe dr. Illés Péter (PhD, etnológus, muzeológus, Savaria Múzeum, Szombathely).
A kötetet krónika zárja, amelyben az 1945. március 4-én Szombathely ellen végrehajtott légitámadás 75. évfordulója alkalmából a Megyeháza dísztermében tartott emlékkonferenciáról Ágoston Eszter tudósít.
Ágoston Eszter (Sztelly)