A továbbiakban Egyiptom a macska és az ember kapcsolatának fontos helyszínévé vált. A Kr. e. 4. és 3. évezred fordulóján a Nílus völgyének egységes államalakulattá történt szervezÅ‘dése az addig egymástól szinte elszigetelt folyam menti területek sokszínű vallási gyakorlatában is jelentÅ‘s változást hozott. Az eltérÅ‘ vallási hiedelmek az egyre inkább központosuló hatalomnak köszönhetÅ‘en elindultak az egységesülés hosszú, sokszor ellentmondásoktól sem mentes útján. Az Alsó-Egyiptomban és FelsÅ‘-Egyiptom északi részén kialakuló korai központok (Heliopolisz-On, Memphisz, Saqqara, Abydos) indították el a folyamatot. Az uralkodói központokban tisztelt istenek a kialakuló birodalom fÅ‘isteneivé váltak, élükön Ra-val, a Nappal. Az istenek egyes központokban családokba rendezÅ‘dtek. Így jöttek létre az isteni háromságok (férj, feleség, gyermek), az isteni kilencségek (háromgenerációs istencsaládok, mint a Héliopoliszi Enneád [=kilencség] is). Minden városnak – amelyek valójában inkább egy-egy tartományi székhely közigazgatási központjai voltak – megvolt a maga istencsaládja.
Talán az egyik legrégebbi és legfontosabb kultuszhely ezek közül Memphis (Men-Nofer = tartós és gyönyörű) volt, FelsÅ‘-Egyiptom és Alsó-Egyiptom találkozásánál, a Delta fejénél, a mai Kairó területén. A város fÅ‘istene a világot egy szavával megteremtÅ‘ Ptah volt. Felesége pedig – és történetünk szempontjából ez a legfontosabb! – Sahmet, az oroszlánfejű és nÅ‘i testű, a pusztítás, a háború, a járványok félelmetes istennÅ‘je. Pusztító természetét Ré, a napisten lányaként, mint „Ré szeme”, a perzselÅ‘ meleg megnyilvánulásaként töltötte be. De ugyanakkor a démonok úrnÅ‘je, a betegségek küldÅ‘je és gyógyítója, az orvosok pártfogója és az anyák védelmezÅ‘je is volt. Mindenesetre elég sokoldalú, sokarcú egyéniség volt ahhoz, hogy meglehetÅ‘sen kiszámíthatatlan természetet tulajdonítsanak neki. Tisztelete az Ó-Birodalom idÅ‘szakától fogva ismert.
A késÅ‘bbiek folyamán több más istennÅ‘ (Hathor, Mut) mellett az alsó-egyiptomi Bast (a magyar és nemzetközi szóhasználatban, általánosabban használt nevén: Bastet) istennÅ‘vel is azonosították. Ennek az Egyiptomban elterjedt szokásnak – mármint hogy istenek tulajdonságai, feladatkörei összekeverednek, átmennek, „ráragadnak” egymásra – köszönhette „Bastet”, hogy erÅ‘teljesebb „kolléganÅ‘jének”, Szahmetnek pozitív tulajdonságai „ráragadtak”, lévén finomabb, kecsesebb, kedvesebb karakter. Az illatos olajok tégelyének elnevezéséhez (b’s) hasonló neve pedig felruházta a vidámság, pajkosság, a szexuális örömök pártfogásával is. Emellett a gyerekes anyák segítÅ‘je volt. Az idÅ‘k folyamán elsÅ‘sorban a vidámság megtestesítÅ‘je lett, akinek a tiszteletére hatalmas ünnepségeket rendeztek a Delta-beli fÅ‘ kultuszhelyén, Bubasztiszban (Per-Bastet = Basztet háza) a késÅ‘i kortól kezdve egészen a hellenisztikus idÅ‘kig.
Bast(et) hivatalos kultusza közel sem volt olyan, mint a központi hatalmat képviselÅ‘ „nagyisteneké”. A templomok, királysírok monumentális ábrázolásain ritkán bukkan fel alakja. Annál több kisméretű plasztikán: bronz és terrakotta vagy fajansz szobrocskán ábrázolják theriomorf (állatalakban megjelenÅ‘), vagy emberi és állati alakot egyesítÅ‘ formában. A macskák a késÅ‘i kor folyamán egyre gyakoribbá váló mumifikálása pedig szinte divatÅ‘rülethez hasonló népszerűség növekedésrÅ‘l tanúskodik. Egyértelműen látszik, hogy a macska a társadalom alsó, legszélesebb rétegeiben volt a legnagyobb kedvenc. Ebben nem csupán a termést pusztító rágcsálók „megregulázása”, hanem az ebben a tevékenységben a macskák konkurensének számító, az emberre komoly veszélyt jelentÅ‘ – bár szentnek tartott – mérges kígyók módszeres levadászása minden bizonnyal jelentÅ‘s szerepet játszott. A Kr. e. 1. évezred folyamán kialakult „divathullámnak” valószínűleg az egyiptomi népesség számbeli és életszínvonalbeli növekedése is oka lehetett. Hiszen a mumifikálás meglehetÅ‘sen drága temetkezési szokás volt, még macskai méretekben is.
De még mindig nem válaszoltunk arra kérdésre, hogy hogyan került Bast(et) szobrocskája Savariába, a következÅ‘ részbÅ‘l kiderül: Bastet adjon neked jó életet! >> Irány a cikkhez!
Varga Péter (Cserga)