BevezetÅ‘ül ifj. Karáth László, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium ny. igazgatója szavait idézzük.
„Apám, akinek gondolatai az egyleti kalendáriumban e napon megjelennek, ebben az évben töltötte volna be a 100. évét.Szörnyű lehetett abban a helyzetben a családtagokra gondolni és ünnepelni. Nem felejtem el 1979 nyarát, amikor katonatársával és egyben évfolyamtársával a hadi út bejárása során leparkíroztunk a Torna mellett, a SzádelÅ‘i-völgy bejáratánál. Szerintem lejátszódott bennük az ottani harcok kegyetlen volta, s benne 1944 karácsonya is, biztosan. Akkor nekem nem sokat jelentett ez a völgy, a fenséges szépségén kívül, de miután apám ezután megírta visszaemlékezését, könyvét elolvasva már másképp tekintettem arra helyre.
2016-ban ismételten sikerült a vasutas természetjárókkal eljutnom oda, és bejárhattam azt az utat, amelyen Å‘k az életükért küzdöttek.”
Tekintések meg a visszaemlékezés oldalait, a környék vázlatrajzát és még néhány képet 1979-bÅ‘l és 2016-ból, a SzádelÅ‘i-völgyrÅ‘l!
Karáth László
December 23. Szombat: Ma aztán tökéletesen körül pakol bennünket is {az akna}. Én is kapok egy fáradt szilánkot, ami azonban már a zubbonyomon elakadt. Elhatároztam, hogy a karácsonyi ünnepek egyikét a volt szepesi házigazdámnál fogom tölteni. Szívességéért viszonzásul viszek nekik egy kis karácsonyi ajándékot.
December 24. Vasárnap: Szenteste van. A nap folyamán folyik az elÅ‘készület a karácsony megünneplésére. FenyÅ‘fát szerzünk, feldíszítjük, felvételezzük a szeretetcsomagokat. Az ünnepséget két részletben tartjuk. ElÅ‘ször a bentiekkel ünneplünk, majd azok kimennek és leváltják a vonalban lévÅ‘ket és azokkal kezdjük, elÅ‘röl. Mindenki megkapja a szeretetcsomagját, a feldíszített fa körül felcsendül a „MennybÅ‘l az angyal” dallama majd folytatódik a „Pásztorok, pásztorok örvendezve …” c. karácsonyi énekkel. Éneklünk és könnyezve gondolunk az otthoniakra. Itt szabad könnyezni, mert magunk között vagyunk és a mai nap olyan, amit mindenki a szűkebb családi körben szokott megünnepelni. Most mi is egy családban vagyunk, egy nagyobb katonacsaládban, ahol, mint testvérek élünk együtt, segítjük egymást, megosztjuk egymással élelmünket, az egymásiránti önfeláldozás, szeretet hatja át tetteinket, mégis hiányzik a tűzhely melege, az édesanya, a feleség, a gyerekek hangja szeretete és ez bizony mindenkibÅ‘l elÅ‘csalja a könnyeket. Somodiban vagyunk, itt ünnepelünk, a gondolat azonban mindenkinek egy kis zalai falucskában kalandozik, és ez csalja elÅ‘ a könnyeket. Ezek az Å‘srégi karácsonyi dallamok különösen meghitté teszik ünneplésünket és annak ellenére, hogy mindenki gondolatban a saját családjánál van, talán még sohasem éreztük azt, hogy mi is egy nagycsalád vagyunk és mi is ugyanúgy, mint az otthoni család összetartozunk. A nap különben nyugodtan telik el, úgy látszik a románok is tekintettel vannak a szeretet, a béke ünnepére, bár Å‘k ezt késÅ‘bb ünneplik. A mai nap elcsendesednek a fegyverek.
December 25. HétfÅ‘: Ma megyek el Szepsire a Dokival. A hegy mögött, a német tüzérségi állások mellett visz el az utunk. Átadom házigazdánk kislányának a szeretetcsomagomat, amit tegnap kaptam, majd egy kicsit elbeszélgetünk, majd indulunk vissza, mert csak 1-2 órára kaptunk engedélyt az eltávozásra. Visszafelé jövet sikerül egy oldalkocsis német motorkerékpárost leállítani, aki mi felénk tart. Fel is vesz bennünket és az ellenségtÅ‘l teljes hosszában belátható műúton teljes gázzal robogunk Somodi felé. Nem is marad el a megfelelÅ‘ fogadtatás. PáncéltörÅ‘ ágyúval tüzel ránk, de sikertelenül. Ebben feltétlen nagy szerepe volt a nagy sebességnek is.
December 26-28: A nap eseménytelenül telik el. Két napja már a muszi illetve a románok is nyugodtan hagynak bennünket. Este új vonalat építünk Józsitól Mókushoz. A további két nap is csendes.
(id. Karáth László)
A galéria képeinek nézegetése közben a háttérben pedig szóljon Bartók Béla egyik népszerű zeneműve, Hajas Anikó zongora elÅ‘adásában.KATT IDE!
17. Ablak: December 15.
Ahogy Albert Einstein alábbi gondolata is sugallja, ma jó lenne, ha felismernénk, ha örülünk, ha bosszúsak vagyunk, ha titkon sértÅ‘döttek vagyunk, ha látnánk ezeket; ha képesek lennénk a megrendülésre, a felszabadult örömre. Ma jó lenne, ha kíváncsiak lennénk, érdeklÅ‘dnénk, munkakedvünk és játékkedvünk lenne. Ma jó lenne, ha egyre inkább figyelnénk egymásra, kapcsolatot teremtenénk és ápolnánk, együttműködnénk és vezetnénk másokat. Sokkal inkább, mint információkat gyűjtenénk…
„Jelenünk alapproblémája nem is az atombomba, hanem az emberi szív: így ma, ezekben az idÅ‘kben egy határozott, kikerülhetetlen vagy-vagy elÅ‘tt állunk. Vagy morális átalakulás vagy pedig végérvényes megsemmisülés következik. Vagy megújul az érzület vagy pedig elpusztul az élet. Az igazi probléma az emberek szívében és gondolataiban rejlik. Nem fizikai, hanem etikai probléma ez. A tudomány gyorsabban fejlÅ‘dött, mint a lelkiismeret."
(Schmidtné Vinczi Réka)
Hallgassátok meg Szalai András elÅ‘adásában Ady Endre: Ma tán a béke című költeményét.
18. Ablak: December 16.
Adventi naptárunk felcsendül. Peltzer Géza és Hajas Anikó elÅ‘adásában hallgassák meg a "Csendesen hull a hó" (Leise rieselt der Schnee) című német karácsonyi dalt.
19. Ablak: december 17.
Foki Éva - Wolf Péter: Ave Maria
Dal: Wolf Péter: Ave Maria Énekhang: Foki Éva
A videót A Szombathelyi Egyházmegye kincsei 2. - Ják, Szent György-templom c. film képeinek felhasználásval Foki Éva szerkesztette.
Nem vásárolhatom meg:
a napfelkeltét,
a rózsa illatát,
egy gyermek mosolyát,
a barátságot, azokat a
dalokat és történeteket,
amelyeket mások énekelnek
és mesélnek nekem,
a munka, az alkotás felett érzett örömet,
a csodás véletleneket,
a rigó esti énekét,
egy szép táj vagy
egy tenger látványát,
a vigasztaló szót,
a szerető Istenbe vetett hitet,
és saját magamat sem, aki
szüleim szeretetének ajándéka.
Valójában
életem legszebb dolgait
nem tudom megvásárolni.
(Fritz Giglinger)
20. Ablak: december 18.
Olivier salátája, avagy az orosz hússaláta halhatatlansága
Alig 18 éves múltam, amikor megismerkedtem az orosz hússalival. Többedmagammal Leningrádban tartózkodtam az ottani Pedagógiai FÅ‘iskolán orosz nyelvet és irodalmat tanulni. Egy kollégiumi negyedben volt a szállásunk, három leány egy szobában, az egyik szÅ‘ke, a másik barna, a harmadik csudaszép, ahogy a dal is mondja.
Pár napja voltunk ott, amikor a portás szólt, hogy keresnek bennünket.
- Na, ne már! Ugyan ki? Kizárt dolog!
De igen. A három „vengerkát” keresik a szomszéd kollégiumból, három fiatalember. Kiderült, hogy pilótákat képzÅ‘ fÅ‘iskolás fiúk laknak velünk szemben, és mivel az ablakunkon nem volt függöny, volt rá lehetÅ‘ségük, hogy „feltérképezzenek” minket.
EbbÅ‘l a vicces helyzetbÅ‘l barátság alakult ki. Nekik köszönhettük, hogy bejárhattuk a város minden zugát. Moziba, színházba koncertekre jártunk, és nem utolsó sorban elkészítették nekünk az orosz hússalátát. Egy akkora vájlingban keverték le az alapanyagokat, hogy utána egy hétig azt ettük mind a hatan.
Hát akkor nézzük, mirÅ‘l is beszélünk!
Az orosz hússaláta messze földön híres, mondhatni igazi világkarriert futott be, köszönhetÅ‘en annak, hogy összetevÅ‘i zseniális ízharmóniát kölcsönöznek ennek a fogásnak. A téli saláták közé soroljuk, mert kalóriadús, ami ugye télen elÅ‘nyös lehet. Francia eredetű. Úgy hírlik, hogy az 1860-as években egy Lucien Olivier nevű belga-francia szakács dolgozott a híres moszkvai Ermitázs étteremben és ez a – ma úgy mondjuk – séf tálalta fel elÅ‘ször. Eredetileg az Olivier némileg különbözött a ma megszokott orosz hússalátától. Az összetevÅ‘ket a szakács egymásra rétegelte, ám ha hinni lehet a történetnek, a vendégek összekeverve ették a szakács nem kis bánatára a „műalkotást”, mert úgy gondolták, hogy úgy jobban kiadja az ízeket.
Mára nagyon sok változata létezik az orosz hússalátának. Kapaszkodjanak meg, még egyszerű
párizsival is készítik, ha nincs kéznél fÅ‘tt hús, de lehet lazacos, sÅ‘t rákos is!
Íme, a recept:
Hozzávalók:
fÅ‘tt hús (lehet csirke, marha, sertés)
főtt burgonya
fÅ‘tt sárgarépa
fÅ‘tt tojás
savanyú uborka
hagyma
só
bors
majonéz
Elkészítése:
A megfÅ‘tt húst vágjuk apó kockára, a burgonyát, sárgarépát, uborkát is, a hagymát szeleteljük vékonyra! Öntsük össze a hozzávalókat, sózzuk, borsozzuk és adjuk hozzá a tetszÅ‘leges mennyiségű majonézt. Óvatosan keverjük át az egészet! Nagyon szépen lehet díszíteni úgy, hogy kis salátástálkába kiszedjük, felpúpozzuk, tojásszeletekkel körbe rakjuk és majonézt csorgatunk rá. Pár óra hosszat pihentessük a hűtÅ‘ben, hogy az ízek összeérjenek!
Én úgy szoktam, hogy egy nagyobb tálban teszem a hűtÅ‘be, és tálalás elÅ‘tt rakom ki tálkákba, majd díszítem, mert ha nagyon magába szívta a saláta a majonézt, akkor még bátran lehet pótolni.
Az Olivier saláta az oroszok ünnepi, fÅ‘leg karácsonyi asztaláról elmaradhatatlan fogás. Egyszerűen fenomenális. Passzol hozzá kísérÅ‘ italnak vodka, de lehet pálinka is.
De ne felejtsük el, hogy az Olivier elÅ‘étel, ne lakjunk jól vele, (nehéz lesz megállni) mert akkor a többi fogás kárba vész.
Jó étvágyat kívánok hozzá!
Dr. Major Gyöngyi
21. Ablak: december 19.
Hallgassátok meg a Schmidt család elÅ‘adásában József Attila: Betlehemi királyok című költeményét:
Megzenésítette: Tolcsvay László
Gordonka: Schmidtné Vinczi Réka
Ének: Schmidtné Vinczi Réka, Schmidt Dávid és Schmidt Eszter