Kirándulás a monostori erődbe

Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethetÅ‘ vissza. Ebben mondták ki elÅ‘ször, hogy „nemzetünk hÅ‘si halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelÅ‘ módon kifejezésre kell juttatni.” Az ünnepet a második világháború követÅ‘en a kommunista diktatúra megszüntette, majd 1989 után került ismét vissza a köztudatba.A komáromi vár és erÅ‘drendszer története a római korig megy vissza. Az úgynevezett Öregvár legnagyobb próbatétele 1594-ben volt, amikor százezer fÅ‘s török sereg ostromát állták ki falai és hÅ‘s védÅ‘i. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után még 45 napig védte honvédjeivel a körülzárt Komáromot Klapka György. Az erÅ‘drendszer kiépítése az 1850-es éveken folytatódott, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének fontos hadibázisa lett.A Monostori ErÅ‘dben 2000 óta tekinthetÅ‘ meg a Hadtörténeti Múzeum „Várak, erÅ‘dök, vitézek” című állandó kiállítása. A „Kenyérmúzeum” az egykori hatalmas pékség működését mutatja be, de van haditechnikai park, sÅ‘t római kÅ‘tár is.
Az erődrendszerben tett séta és Hősök Napi megemlékezés után csoportunk kettévált: voltak, akik átsétáltak Révkomáromba, és voltak néhányan, akik felkeresték a Klapka György Múzeum kiállítását. Itt lehet megcsodálni a brigetiói (Szőny) polgárvárosban feltárt csodaszép falfestményeket, amelyek feltárása dr. Borhy László szombathelyi származású régész nevéhez fűződik.
Az erődrendszerben tett séta és Hősök Napi megemlékezés után csoportunk kettévált: voltak, akik átsétáltak Révkomáromba, és voltak néhányan, akik felkeresték a Klapka György Múzeum kiállítását. Itt lehet megcsodálni a brigetiói (Szőny) polgárvárosban feltárt csodaszép falfestményeket, amelyek feltárása dr. Borhy László szombathelyi származású régész nevéhez fűződik.

Galéria