A klubfoglalkozás elején Kami elmondta, hogy mi a különbség a zászló és a lobogó között, majd a gyerekekkel közösen sorra vette napjaink zászlóhasználatának számos területét. Ezt követÅ‘en vetítettképes zászlótörténeti (vexillológiai) beszélgetés következett, amelynek középpontjában a magyar katonai zászlók álltak, kezdve Szent István király korától egészen a rendszerváltozásig. De szó esett a körmeneti zászlókról a csíksomlyói búcsún készült videofelvétel alapján és azokról a kopjás zászlókról is, amelyek a hastingsi csatát ábrázoló ún. bayeuxi kárpiton tűnnek fel. A zászlók a lovagkorban élték virágzásukat, amikor nem csupán szimbolikus jelentéssel bírtak, hanem a hadmozdulatok irányításában is nagy szerepük volt. A zászlójelekrÅ‘l több napot megtöltÅ‘ elÅ‘adást is elhallgathattak volna a múzeumbogarak, de nem csak ezért látogattak el a levéltárba: leginkább SütÅ‘ Éva kiállítását jöttek megtekinteni.
A neves szombathelyi iparművész vallja, hogy a zászló az összetartozás jelképe. Munkáit a magyar mondavilág elemei, a keresztény vallás, a történelem és a helytörténet ihlették. Valóban csodás darabokat láthattak a gyerekek, amelyrÅ‘l galériánkból kaphatnak ízelítÅ‘t az olvasók. Ám a fotók nem tudják egészen visszaadni a tárlat hangulatát, sem az élményt, hiszen a séta során szabadon lehetett társalogni SütÅ‘ Évával az alkotás folyamatáról, módszereirÅ‘l.
A MNL Vas Megyei Levéltára galériájába belépÅ‘ látogatót az újjászületés jelképe, egy textilfÅ‘nix fogadja, majd csodálatos, fehér és aranyszínben pompázó selyemzászló vonja magára a tekintetet, rajta a legendákból ismert csodaszarvas motívumával. Miután a múzeumbogarak elmondták a látottakkal kapcsolatos benyomásaikat, SütÅ‘ Éva a szarvas mögött halványan kirajzolódó borjúra irányította közönsége figyelmét. A borját óvó szarvas az ártatlanságot, életet jelképezi. KözelebbrÅ‘l szemlélve látható, hogy a féltés nem ok nélküli: nyilak röppennek feléjük.
Továbblépve a Szent Márton életútjának állomásait bemutató, patchwork technikával készült alkotás kapott helyet. A foltvarrásos selyemfelületen Christogramok (Krisztus-monogramok) is láthatók.
A kiállításban a 18. századi Szombathely városképe 3 textilen „Sabaria Anno” címmel látható. Létrejöttét, mint SütÅ‘ Éva minden történeti ihletésű munkáját, komoly kutatómunka elÅ‘zte meg. Szintúgy hosszas, aprólékos tanulmányozást igényelt a Corona Sacra zománcképeinek selyemre vitele is. SütÅ‘ Éva bemutatta még az „Átjáró” témára készült művét is a gyerekeknek, hozzátéve, hogy a római korba repítÅ‘ lobogókon megjelenÅ‘ kapu nem más, mint átjáró az istenségek és a halandók számára. Mondanunk sem kell, díjnyertes elgondolás volt!
A teremben látható monumentális alkotások kontrasztját a tárlókban elhelyezett úgynevezett minitextilek adják. Tudtad, Kedves Olvasó, hogy, a minitextil műfaja Szombathelyen született? Ezek tulajdonképpen különféle kisméretű, textiltartalmú újragondolt tárgyak.
A foglalkozás végén a múzeumbogarak egyedi tervezésű, stencil-technikával elÅ‘állított nyomatokat készítettek, arany, rézvörös és ezüstszínű akrilfesték felhasználásával. ElsÅ‘ műveik hordozóanyaga ugyan selyem híján papír volt, de a technika ügyes elsajátítását követÅ‘en késÅ‘bb akár textilen is próbálkozhatnak majd. Munkájuk eredménye a galériában megtekinthetÅ‘.
Sztelly-TK