Babits Mihály idézett verse aztán született, hogy a költÅ‘ ösztöndíjat kért párizsi tanulmányaihoz, ám kérvényét a minisztérium elutasította. Sorai ihletÅ‘je az emiatt érzett keserűség, a „rabsors”.
Napjainkban az internet hatására úgy érezhetjük: a világ kitárult, minden elérhetÅ‘ közelségbe került. Számítógépen, akár ha szobánk ablaka volna, szemlélhetjük a Föld bármelyik pontját képek, videók, élÅ‘ bejelentkezések (live-ok) segítségével. A poeta doctus Babits tán kevéssé búsongana rabsorsán, ha a 21. században élne. Mégis: más passzív szemlélÅ‘nek lenni, és megint más átélni az eseményeket. A múzeumbogár klubban éppen ezért jelennek meg idÅ‘rÅ‘l idÅ‘re olyan vendégek, akik elsÅ‘ kézbÅ‘l számolnak be külföldi tapasztalataikról. A helyi különlegességek, látnivalók mellett e foglalkozások célja a történelmi eseményeket, a külföldi múzeumok kincseit is közelebb hozni a gyerekekhez.
Ez alkalommal Foki Éva festÅ‘művész szemével láthatták Párizst a klubtagok. A foglalkozás sikeréhez természetesen a múzeumbogarak aktivitása is elengedhetetlen volt. A Keresd a franciát! játék során megismerkedhettek neves francia személyiségekkel, épületekkel, hagyományos francia ételekkel. Majd francia eredetű magyar szavak felhasználásával írtak szösszenetet, alig több mint 5 perc alatt. Íme, egy gyöngyszem:
Büfé a park szélén, bulvár poén szól.
Cigaretta mellett indul a buli.
A dossziés parlamenti elit sóvárogva néz,
de a bagázs csak mulat – és kész.
(Tomi)
A bemelegítÅ‘ feladat után Foki Éva vette át a szót, aki párizsi kirándulásairól számos video- és fényképfelvétellel tért haza. Az elsÅ‘ fotók Concorde (Egyetértés) téren álló egyiptomi ajándékról, az obeliszkrÅ‘l, a Tuileriák kertjérÅ‘l, valamint az ott található Orangerie Múzeumról készültek. A múzeum különlegessége, hogy köríves falain Claude Monet híres vízililiom-festménye látható. Monet-n kívül számos világhírű művész alkotásainak is otthont ad az épület (pl.: Paul Cézanne, Henri Matisse, Pablo Picasso, Pierre-Auguste Renoir).
Ezt követÅ‘en az egykor a Napkirály palotájaként szolgáló Luvre épületébe kalauzolta a társaságot az elÅ‘adó, kiemelve Delacroix: A szabadság vezeti a népet című emblematikus festményét, a Szamothrakéi Niké ókori görög szobrát, valamint a milói Vénuszt.
Franciaország városképében bátran vegyül a múlt öröksége a modernitással. – mondta el Éva. A franciáknál a Pompidou „kifordított” modern komplexumától nem messze, a Sacre Coeur bazilika román és bizánci hatásokat magán viselÅ‘ épülete található. A Szív temploma, stílusa ellenére nem túl régi: 1871-ben, a poroszok elleni háború elvesztését követÅ‘en épült. A látnivalók sorából nem maradt ki a Versailles-i kastély, a Kis és Nagy Trianon kastély, valamint a 2019. április 15-i tűzesetben megsérült Notre Dame sem. – Csupán pár hét telt el a tűzeset és az utazásunk között, de a felújítási munkálatok már nagy erÅ‘vel folytak – mesélte Éva, a felállványozott épületrÅ‘l készült felvételeket felvillantva. Végül az Eiffel-toronyba is „felvitte” a gyerekeket az elÅ‘adó, a videó tanúsága alapján a torony második emelete is csodás rálátást nyújt a francia fÅ‘városra. A népszerű francia játék, a petanque kipróbálására – amit korra, nemre való tekintett nélkül elÅ‘szeretettel űznek a franciák – sajnos már nem jutott idÅ‘.
Ahogy Babits költeményének lírai festményei is hirdetik: a világ gazdag és sokszínű. Ám az idÅ‘ és az emberi befogadóképesség határt szab a megismerésének. Ami marad: a vágyakozás…
Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!
Sztelly