Az elÅ‘adó a könyvtár gyűjteményébÅ‘l válogatva olyan köteteket, újságokat, hanglemezeket, képes levelezÅ‘lapokat és aprónyomtatványokat elemzett, amelyeken a Szombathely, Savaria vagy Sabaria név, mint eladható márka szerepel. A téma bÅ‘ségére való tekintettel jelen tudósításunkban – egyetlen kivételtÅ‘l eltekintve – csak az 1930-as, ’40-es évek termésérÅ‘l szólunk. Néhány érdekességet villantunk fel az elÅ‘adás elsÅ‘ részében szerepeltetett kiadványokból.
Az 1875-ben kiadott Savaria naptár tulajdonképpen kalendárium, amely a csillagászati észleletektÅ‘l a postászati szabályokig számos témában tartalmaz hasznos ismereteket. Kiadója Bertalanffy, aki büszkén hirdeti kultúratámogató szándékát: „A jövedelem a Vasmegyei régészeti egyletnek van felajánlva”.
Az 1933-as Szombathely idegenfogalmi kalauz részletesen bemutatja a város nevezetes épületeit (Székesegyház, Püspöki Palota, Városháza, Vármegyeháza), ismerteti a környék turisztikai célpontjait, felsorolja a helybeli elszállásolási és étkezési lehetÅ‘ségeket, közreadja a város vasúti menetrendjét és térképét is.
A Szombathely-Savaria fennállásának 1900. jubileumi éve kereskedelmi és ipari albuma (1943) nem más, mint egy reklámkiadvány. A városalapítás évfordulója alkalmából több, rangos kulturális eseményre került sor (a Szent Márton Céh tárlata, rádiósnap keretében közvetített Kodály hangverseny, népünnepély, városi ünnepség, egyházművészeti kiállítás, a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság irodalmi délutánja). Ezen nívós ünnepségsorozat mellett kicsit furcsának tűnhet egy reklámkiadvány közreadása. Viszont ugyanezen okból az is borítékolható, hogy a gazdasági és kereskedelmi élet krémjének hirdetései kerülhettek a füzetbe.
A Szombathely: városismertetés című kiadvány esetében a rendkívül nívós szerzÅ‘gárdára (pl.: Fábián Gyula, Fábiánné Biczó Ilona, dr. Géfin Gyula, Pákay Arnold, dr. Pável Ágoston, dr. Smidt Lajos, Tóth János) hívta fel a hallgatóság figyelmét Szalainé Bodor Edit. Az 1930-as évekbÅ‘l való kötet szerkesztÅ‘je Szepesházi Róbert dr., a város idegenforgalmi hivatalának vezetÅ‘je volt.
„Minden város külsÅ‘ és belsÅ‘ képét múltja és természeti adottságai alakítják ki. Ha ebbÅ‘l a szempontból vizsgáljuk Szombathelyt, megállapíthatjuk, hogy a várost külsÅ‘ megjelenésében a tisztaság és az elegancia, belsÅ‘ lelkiségében pedig a város nagyságán és lakosainak számán felülemelkedÅ‘ kultúrája emeli a vele egyenlÅ‘ nagyságú városok fölé.”
A korabeli idegenforgalmi kiadványok közül impozánsabb megjelenésével, bÅ‘séges és szép képanyagával tűnik ki a 16 oldal terjedelmű Szombathely: a római Savaria, Szent Márton szülÅ‘helye (1939) című munka, amelynek reklámokkal bÅ‘vített változata az 1940-es években, új borítóval ellátva készült el. Szintén az 1940-es évek termése a Csébi Pogány István grafikáival közreadott német nyelvű füzet.
Szepesházy Róbert Szombathely – Savaria múltja – jelene – jövÅ‘je (1947) című könyvével a vidéki városok közül elsÅ‘ként jelent meg átfogó városismertetÅ‘ mű. Minden benne van, amit a „bennszülött” polgárnak, vagy az ide látogató idegennek tudnia kell. Orosz, angol, francia és német nyelvű szöveg szolgálja az idegenforgalom érdekeit, vendégforgalmi tájékoztatóval.
Foglaljuk össze, hogy mely tényezÅ‘kben azonosították e kötetek a vasi megyeszékhely egyedi vonásait, miként határozták meg a város korabeli brandjét? Poraiból megelevenedett FÅ‘nix, Å‘srégi település; az ország nyugati vidékének kultúrcentruma; a Nyugat-Dunántúl színmagyar közigazgatási, művelÅ‘dési és gazdasági központja; az utak városa; hazánk egyik legÅ‘sibb városa – hogy csak néhányat említsünk a gazdag repertoárból. A megfogalmazások többsége a város múltjára utal, valamint kiemeli központi szerepét a kultúra területén.
Szalainé Bodor Edit – TK