A somlóvásárhelyi vasútállomástól rövid, látnivalóban kevéssé bÅ‘velkedÅ‘ séta után értünk el a Somoló lábához. Sziklafalak között, jól kiépített utakon haladtunk felfelé túránk elsÅ‘ állomásához, a Taposó kút-dűlÅ‘höz. Rövid megállóra egy helyi szÅ‘lÅ‘sgazda birtokára tértünk be, aki már várta némi kóstolóra a túrázókat a tájon érlelt szÅ‘lÅ‘bor hűsítÅ‘ nedűjébÅ‘l. A szíveslátásért túravezetÅ‘nk elÅ‘legbe hasábfát aprított a gazdának.
Innen a sárga jelzésen haladva kelet felé vettük utunkat, a Szent Márton kápolnához. Még két barátságos kutyus is csatlakozott hozzánk, akik a somlói várig elkísértek bennünket. A kápolnánál zárt ajtó fogadott ugyan, de azért ügyesen mozgatva a telefon kameráját, a rácsok között le tudtam fényképezni az egyszerűen berendezett kápolna belsejét.
Valaha az épület mellett pihenésre alkalmas fapadok, asztalok voltak, de ezeket az idÅ‘ vasfoga bizony alaposan elkorhasztotta. Nem sokat idÅ‘ztünk itt, felfelé vettük az irányt a 13. századig visszavezethetÅ‘ történelemmel rendelkezÅ‘ somlói várig. No, ezen a szakaszon egy kicsit kimelegedtünk, de nem csak az egyre magasabbra hágó nap, hanem az emelkedÅ‘ okán is. Ezért mielÅ‘tt a várat „elfoglaltuk” volna, megálltunk egy kis erÅ‘gyűjtésre. Hűséges négylábú kísérÅ‘ink itt kaptak egy-két falatot jutalmul. Kis nekirugaszkodással felértünk a várba, ahol mindenki kedvére bolyonghatott, fotózhatott a százados kÅ‘falak között, illetve kitekintve az elterülÅ‘ táj panorámáját örökíthette meg.
Ezt követÅ‘en a hegy csúcsán található Szent István kilátó megtekintése volt következÅ‘ célunk. A kilátónál található hatalmas kereszt fényképkészítésre ösztökéli a szemlélÅ‘t.
Délre járt már az idÅ‘, szerencsénkre a büfé nyitva volt, így a környékén kialakított padoknál, asztaloknál megebédeltünk. A pihenÅ‘ után a hegy nyugati oldalán folytattuk utunkat: felkerestük a Séd-forrást, a Szent Ilona kápolnát. Útközben a májusi napsütésben pompázó tájban, szÅ‘lÅ‘ültetvényekben gyönyörködtünk. Miután minden fontosabb helyet bejártunk, a hegy lábához érve elváltak útjaink. Társaságunk egy része felkeresett egy pincét juhfark kóstolásra, míg akiknek sietÅ‘sebb volt a dolguk, azok a vasútállomás felé igyekeztek.
Az élményekben gazdag túra legszebb felvételei a galériában megtekinthetÅ‘k. Ám aki teheti, járjon a Vasi Múzeumbarát Egylet természetjáróinak nyomában!
Urbán László