A Smidt Múzeum új fogadóépületében több mint félszázan gyűltek össze az egyleti tagok, múzeumbogarak, helytörténeti klubtagok és érdeklÅ‘dÅ‘k, hogy dr. Hollerné Mecséri Annamária intézményvezetÅ‘ és Maróti Eszter múzeumpedagógus vezetésével végigsétáljanak a kiállítótermeken. Az ifjabb látogatókat apró nyereményért kitölthetÅ‘ kérdéssor, – a múzeumbogarak számára „kötelezÅ‘”, de nem megoldhatatlan feladatlap – várta.
Az intézményvezetÅ‘ asszony röviden ismertette a széles érdeklÅ‘dési körű Smidt doktor életrajzát, felhívva a figyelmet a gyűjtemény legelsÅ‘ darabjaira. Már az alig 8 éves Lajoska elÅ‘szeretettel gyűjtött szép kivitelű gyufás skatulyákat, csigákat, filléreket. A gyermek legértékesebb kincse egy 1848-ból származó emlékpohár volt, ami rokoni adományként szállt rá. Smidt Lajos több dologban is tehetségesnek mutatkozott. KöltÅ‘i ambíciói voltak, verseit Érsekújvári Lajos néven publikálta. Mivel az operaéneklés is vonzotta, beiratkozott a budapesti Zeneművészeti FÅ‘iskolára. Végül némi szülÅ‘i ráhatásra a művészi pálya helyett az orvosi hivatás mellett döntött. 1930-ra elvégezte az orvosi egyetemet, de hobbiként továbbra is megmaradt számára az éneklés.
A Smidt Múzeumban járva a gyűjteményalapító orvosi köpenye, íróasztala, írógépe, sétabotja olyan hatást keltenek, mintha mind csak arra várnának, hogy a doktor ismét használatba vegye Å‘ket. Az otthonos enteriÅ‘rtÅ‘l nyíló keskeny folyosón a régiségtár tekinthetÅ‘ meg. A fiókos szekrények különleges régészeti leleteket rejtenek. Itt látható egyebek mellett egy szkíta tegezdísz, itt sorakoznak az Å‘skori csont- és kÅ‘eszközök, a római kori üvegpalackok. Dr. Smidt Lajos tudatos értékmentÅ‘ tevékenységének köszönhetÅ‘en maradtak meg e tárgyak.
Továbbhaladva a hadtörténeti kiállítótér anyaga mágnesként vonzza a tekintetet. A vitrinekben Árpád-kori kardok, a Rákóczi szabadságharc és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejébÅ‘l származó relikviák sorakoznak. Az elsÅ‘ világháborús fegyvergyűjtemény, egyenruhák, különféle, háborús propaganda célokat szolgáló emléktárgyak, porcelánok némán tanúskodnak a világégésrÅ‘l, Ferenc József hangja – hadi özvegyekhez és árvákhoz mondott beszéde – viszont meghallgatható. Az elÅ‘adóteremként szolgáló helyiségben dr. Smidt Lajos könyvgyűjteményének néhány különleges darabjára és Arany János, Kemény Zsigmond, Illyés Gyula, Weöres Sándor kézirataira hívta fel a figyelmet dr. Hollerné Mecséri Annamária.
Maróti Eszter múzeumpedagógus az emeleten található kincseket mutatta be. Ha a látogatónak ezer szeme lenne, sem volna elég, hogy mindent befogadjon. A barokk teremben többek közt Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc portréja köszönti a betérÅ‘t. A fogadalmi festmények alatt Szily János püspök intarziás ágyát láthatjuk, átellenben díszes mintázatú ruhásszekrény magasodik. A vitrinekben habán kancsók, egyházi emlékek sorakoznak. Az empire terem sötét színű bútorai mellett vakítóan ragyog a középen elhelyezett ezüst étkészlet. A falakon körben dr. Smidt Lajos híres óragyűjteményének néhány darabja utal az örök mulandóságra. A legtrükkösebbek talán a képórák: ezek festménybe ágyazott ügyes kis szerkezetek, amelyek egykor mozgásra bírták az illusztrációt. A biedermeier teremben a nÅ‘i, férfi és gyermek felöltÅ‘k, kiegészítÅ‘k, játékok, pipaszekrény mellett a vitrinekben többek között Sissy pohara, Liszt Ferenc zsebórája, Batthyány Lajos dolmánya, Deák Ferenc, Jókai Mór és Széchenyi István gróf kéziratai kaptak helyet.
Felmerült a kérdés: hol tárolta a hatalmas gyűjteményt a doktor? Minden bizonnyal az Emberbaráti Egylet kórházának alagsorában, ahol igazgató volt, de valószínűleg lakóházának helyiségeiben is csak „lapjával” lehetett közlekedni a sok régiségtÅ‘l.
Úgy gondolom, sokak kimondatlan szándékának adott hangot az egyik kedves látogató: „Ide vissza kell térni, itt annyi érdekesség van, hogy mindezt egyetlen órácskába sűrítve nem lehet feldolgozni!”
Legközelebb április 26-án, pénteken, a Vasi Skanzenben várjuk a kvízjáték résztvevÅ‘it és az érdeklÅ‘dÅ‘ket tárlatvezetésre.
Sztelly