A kastély története a 16. századig vezethetÅ‘ vissza, az épület három fontosabb bÅ‘vítést élt meg. Fénykorában majorsági területek mellett angolkert, gyümölcsös övezte, vígan csobogott mellette a Gyöngyös-patak. TÅ‘szomszédságában két „Wirtshaus”, a paragvári kocsma és a Lesvár csárda álltak. Ez utóbbi, nagy múltú vendéglátó ipari egység történetérÅ‘l, szomorú sorsáról is szólt néhány szót Bajzik Zsolt a fÅ‘történet vonal lezárását követÅ‘en. Kámon település korai birtokosai között a Kámoniakat, Herényieket, Hermányiakat, Vátiakat, Káldyakat, Patyiakat, majd a késÅ‘bbiekben a Botka, Virágos, Gazdag, Kutasi, Szajky, Árvai, Lindamary, Heés, Gorup, Esterházy, Thassy, Bernáth és Reiszig családokat tartják számon. Az örökösödési és tulajdonlási perek, pénzügyi gondok szövevényes hálója övezte a kastélyt. Az eladósodott Gorup család birtokán lévÅ‘ híres gyümölcsösébÅ‘l számos példányt Bernáth György a kastély mellé telepített.
Az épület legnagyobb átalakítási munkálatai a Reiszig családhoz köthetÅ‘k. Építésze a 19. század elsÅ‘ felében feltehetÅ‘leg a szombathelyi Vojta Donát volt. Erre utal, hogy a korábbi tulajdonos, Bernáth György reszneki kastélyának homlokzati elemei hasonlóak a kámoni kastély renoválása során találtakhoz – mondta el Bajzik Zsolt.
A kastély külseje nem túl elÅ‘kelÅ‘, inkább egyszerűnek mondható. Fekvése és kialakítása miatt nehezen lehet fotózni. A Reiszig család hagyatékából származó utószínezett fényképfelvételen viszont szépen kivehetÅ‘ek a részletei.
Hagyatéki leltárok és egy 1849-es leírás alapján az épület belsÅ‘ enteriÅ‘rjét is felvázolta hallgatóságának Bajzik Zsolt. Ez idÅ‘ tájt az égetett téglás, fazsindelyes épület alsó szintjén 5 szoba, kamra, konyha és pince volt, emeletén 12 szoba. Reiszig Alajos szobájában többek között puskatartó, írószekrény, olvasóasztal, 9 db aranyrámás kép, tükör és pipatartó szekrény volt. Neje, Bernáth Karolin szobájának berendezéséhez például zongora, „vasból készült lombáló támlás szék”, azaz hintaszék, nÅ‘i tükrös fésülködÅ‘ asztal, virágállvány tarozott. A Reiszig család műtárgyaiból több darabot kiállítottak az 1912. évi Vasvármegyei Műtörténeti Kiállításon.
A Reiszig család történetének érdekes adalékára hívta fel a figyelmet az elÅ‘adó. Reiszig Alajos édesapja, Reiszig Lajos 1800-as évek elején írt szentimentális költeményei olyan nagy népszerűségnek örvendtek Bécsben, hogy Ludwig van Beethoven többet megzenésített közülük. SÅ‘t, a nagy zeneszerzÅ‘ szívélyes üzenetet is írt „Lieber Reisiger Reissig!” játékos megszólítással, illetve a kastély tulajdonosát. Hogy Beethoven megfordult volna az úrilakban, arra nincs bizonyíték. Az viszont bizonyos, hogy az 1870-es években a környezÅ‘ települések birtokosain kívül Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter és Széll Kálmán pénzügyminiszter is vendégeskedett a kastélyban.
A második világháborút követÅ‘en az épületet államosították és lakásokat alakítottak ki benne. 1960-ban műemlékké nyilvánították, de a bejegyzést 1971-ben törölték a tulajdoni lapról. Az 1965-ben felújított egykori Reiszig-kastély 1990-ben a szombathelyi önkormányzat tulajdonába került. A bérlakásként funkcionáló házat teljesen lelakták, ezért a kastély sorsa hosszú évekig bizonytalanná vált. A helyi védelem alá került épületet 2001 Å‘szén megvásárolta és a műemléki szempontokat figyelembe véve felújította a Tender Kft. Bajzik Zsolt örömét fejezte ki, hogy az épület, amely túlélte a 1965-ös árvizet, végül elkerülte a pusztulást és szépen felújított állapotban a mai napig használatban van. Reméljük, hogy mostani lakói, akik közül néhányan jelen voltak az elÅ‘adáson, nagyobb figyelmet fordítanak az épület megóvására, mint tették ezt gondatlan elÅ‘deik.
Sztelly