Tóth Kálmán vetítettképes elÅ‘adása ezúttal a Savaria Múzeum néprajzi és természettudomány tárának történetérÅ‘l szólt. A manapság rangos természettudományi gyűjtemény létrejötte nem a Vasvármegyei Kultur-Egyesület kezdeményezésnek, sokkal inkább magánszemélyek áldozatkészségének köszönhetÅ‘ – emelte ki az elÅ‘adó. Chernelházi Chernel István már 1899-ben felajánlotta, hogy a múzeum majdani megnyitásakor saját gyűjteményébÅ‘l rendezi be a Vas vármegye madárvilágáról szóló kiállítást. Az 1908-ban felavatott intézményben 168 négyzetméterterületet foglalt el a 17 tematikai egységbÅ‘l álló természetrajzi tár. A kollekció jelentÅ‘s részét Chernel adománya képezte. Sajnálatos módon az általa felajánlott preparátumok nagy része késÅ‘bb a rovarkártevÅ‘k áldozatául esett. Chernel mellett még Molnár Lajos ornitológiai gyűjteménye volt számottevÅ‘, amelyet nem tudott teljes egészében megvásárolni a múzeum. Széchenyi RezsÅ‘ gróf adriai gyűjtésének és felajánlásának köszönhetÅ‘en valósult meg majd’ 100 év elteltével, 2014-ben a Savaria Múzeum Adria-kiállítása. A botanikai gyűjtemény Waisbecker Antal orvos és Preis Vilmos katonai alreáliskolai tanár herbáriumával gyarapodott. 1923-tól a tár élére kerülÅ‘ dr. Gáyer Gyula a tudományos feldolgozásra fókuszált. A tudós emlékét több növényfaj mellett Szombathelyen közpark és az ott felállított mellszobor Å‘rzi.
Bendefi László szenvedélyes munkássága nyomán ásvány- és Å‘slénytárral gyarapodott a Természettudományi Tár. Szó esett az elÅ‘adásban még Pákay Arnold, Csaba József és Horváth ErnÅ‘, továbbá a Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya jelenlegi kutatóinak munkásságáról.
ElÅ‘adása további részében a Néprajzi Tár történetét vázolta fel Tóth Kálmán. Hazánkban a néprajztudomány éppen a Vasmegyei Régészeti Egylet megalakulásával egy idÅ‘ben kezdett kibontakozni, amely egybeesett a céhek megszűntetésével. A szombathelyi püspöki palota sala terrena-jában elhelyezett régiségtárról készül korabeli fényképen láthatók a tárlók tetején elhelyezett díszes céhkorsók. A néprajzi tár megalapozója a fÅ‘ként a folklór iránt érdeklÅ‘dÅ‘ Kárpáti Kelemen volt. A gyűjtÅ‘munka korabeli viszonyairól a Kárpátit segítÅ‘ Tóth Sándor késÅ‘bb így vallott:
"Noha ezek gyűjtése nem volt csak amolyan luxuskirándulás, mert mikor télen a hátamon jól fölpakolva nekivágtam a vasúti állomásnak térdig érÅ‘ hóban és a hófedte árkokba, amit látni nem lehetett beleszakadtam, hogy a víz folyt rólam, ilyen alkalmatlan utakon megszereztem a reumát, izületi csuzokat, ugy, hogy egyszer már leestem a lábomról és a betegsegélyzÅ‘ Pénztár szállitott el a pöstyéni fürdÅ‘be egy havi gyógyulásra.”
A jelenlévÅ‘k számára nem szorult bemutatása Pável Ágoston munkássága, aki 1928-tól vezette a néprajzi tárat. Emlékére minden évben virágvasárnapi túrára indulnak a múzeumbarátok, hogy bejárják az általa megtett egyik Å‘rségi gyűjtÅ‘út egy-egy szakaszát.
Pável halála után hatalmas űr támadt múzeum életében. A háború utáni nehéz idÅ‘szakban Dömötör Sándor került a néprajzi tár és a múzeum élére. Távozása után Bárdosi János lett a tárvezetÅ‘. Az Å‘ nevéhez fűzÅ‘dik a Vasi Múzeumfalu (ma: Vasi Skanzen) létrehozása.
A múzeumtörténeti elÅ‘adást követÅ‘en Varga Péter tárlatvezetést tartott a Látványtárban. A séta a nemzetközi jelentÅ‘ségű bérbaltavári Å‘slénylelÅ‘hely fossiliáinak interaktív bemutatásával kezdÅ‘dött. Az emeleten kaptak helyet a nevezetes herbáriumi lapok, az állatpreparátumok, illetve a sokat emlegetett ornitológiai gyűjtemény. A bÅ‘séges látnivalókkal szolgáló néprajzi tárlókban a közelmúlt tárgyai, jelesül az Egylet „Gyermekvilágok – Kinderwelten” című nemzetközi kulturális projektje során múzeumba került játékeszközök is megtekinthetÅ‘k. A program a régészeti tárlók megtekintésével zárult, miközben a Paragvári utcában feltárt római kori temetkezésekrÅ‘l sok érdekességet hallhattak a legkitartóbb vendégek.
Legközelebb 2019. március 29-én dr. Hollerné Mecséri Annamária várja tárlatvezetésre a múzeumbarátokat a Smidt Múzeumban.
Sztelly-TK