A családtörténeti kutatásokhoz segítséget adó sorozat második etapjába bekapcsolódó, a Berzsenyi Dániel Könyvtár negyedik emeletét színültig megtöltÅ‘közönséget Nagy Éva igazgatónÅ‘ köszöntötte.
Dr. Pál Ferenc elÅ‘adásának céljául tűzte ki, hogy rávilágítson: a magyar társadalom mára eltűnÅ‘, hányatatott sorsú paraszti rétege emlékeinek megÅ‘rzéséhez széles spektrumú helytörténeti kutatás szükséges. A téeszesítéssel eltűnt paraszti kultúra mozaikjai is kerek történetté állíthatók össze. Ám mielÅ‘tt e célból a levéltárba térne be bárki, alaposan nézzen körül otthon, illetve közvetlen környezetében, mert
„számos forrásanyag ott van a szemünk elÅ‘tt, csak észre kell venni”.
Ilyen helyek lehetnek: a régi szekrényajtó belsÅ‘ fala, a Biblia megsárgult lapjai, családi fotók, valamint a sírkövek, hÅ‘si emlékművek.
A családtörténeti kutatás nélkülözhetetlenforrásai a levéltárakban digitálisan is hozzáférhetÅ‘ anyakönyvek. Jól használható a mormon egyház által vezetett familysearch felület. Ajánlatos fellapozni Kempelen Béla: „Magyar nemes családok” és Nagy Iván: „Magyarország családai czimerekkel és nemzedéki táblákkal” című köteteit.
Az elÅ‘adó kiemelte az írott források mellett az oral history jelentÅ‘ségét. A kutatás során nem csak a közvetlen családtagok, de a faluközösség lakosainak közös emlékezete is nagy segítséget nyújthat. Példaként saját tapasztalatait, családja történetének kutatása közben felmerült nehézségeket, szerencsés elÅ‘revivÅ‘ fordulatokat osztott meg hallgatóságával.A szibériai hadifogolytábort megjárt, 1921-ben hazatért nagyapja halálának tragikus körülményeit sokáig titkolta a nagymama. Az elmúlt években újra elÅ‘térbe került hadiárvasági díj utáni levéltári kutatások során, véletlen folytán szerzett tudomást arról, hogy 1945-ben egy orosz tiszt gyilkolta meg nagyapját.
Dr. Pál Ferenc kétkedéssel fogadta a családi legendárium azon történetét, miszerint nagyapja hadinaplója Smidt Lajos doktor birtokába került. Ám a legenda valósnak bizonyult: az 1917-ig vezetett aprócska, német vezényszavakat és saját költésű versikéket, valamint a fogságba esést követÅ‘en készült fotókat tartalmazó füzetet valóban a Smidt Múzeum Å‘rzi. A nagypapai örökség részét képezi a kulacstetÅ‘bÅ‘l készült gyűrű, „nehéz napok” felirattal, valamint – furcsa módon – a k. u. k. emléklap is, hiszen a nagypapa nem töltötte le a sorköteles idejét.
A Pál család „páratlan” történetét egészen az 1700-as évek közepéig, a Szily János püspök által a megyébe hívott, középnemesi családból származó Pál Mihály és felesége, a meszleni születésű Kemény Marianna nevéig vezette vissza az elÅ‘adó. E pontnál meg kellett állni a kutatásban – mondta – s fejet kellett hajtani az idÅ‘ hatalma elÅ‘tt, amely eltűnteti eleink nyomát.
Sztelly