Archívum

A Földön túli világ tudományos megismerésére, megfigyeléseik bizonyítására az ókori görög bölcselők életüket tették fel. Ptolemaioszról, Arisztarkhoszról, Eratoszthenészről, az általuk elért eredményekről egy korábbi foglalkozáson már bővebben mesélt a múzeumbogaraknak Fülöp Gábor. Ezúttal az űrhajózás történetébe és technikai megoldásaiba avatta be a gyerekeket. Az űr meghódításának kezdete 1957-re tehető, az első mesterséges hold a Sputnik-1 fellövésével. Gagarin 1961-es űrrepülése után 8 évvel, már elhangzott a legendás mondat Neil Amstrong szájából: „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Szerintetek milyen embert választanának ki űrhajósnak? – tette fel a kérdést a foglalkozásvezető. A tippek közül egy sem talált. A legfontosabb szempont ugyanis a világűr körülményei között, a fizikai állóképességen túl, a pszichés teherbírás, valamint az, hogy a néha több hónapra összezárt csapat képes legyen együttműködni. Bár a nők fizikailag gyengébbek, 17-en azonban nem rettentek el a feladattól.

Gábor mesélt a gyerekeknek az űrruha működéséről, ami hasonlóan funkcionál, mint az űrhajó. Védelmet nyújt az űrben, biztosítja a megfelelő nyomást, hőmérsékletet, oxigént. Érdeklődő kérdésre Gábor azt is elmondta, hogy a súlytalanság állapota milyen sajátos megoldásokat kíván az űrhajósoktól a mindennapi szükségletek elvégzése terén.

Hogy az űrutazás korántsem veszélytelen, arra a katasztrófák sora figyelmeztet. Az első asztronauta, aki egy űrutazás során vesztette életét az orosz Vlagyimir Komarov, a Szojuz-1 pilótája volt. Komarov űrkapszulája 1967-ben, visszatérés közben zuhant le az orosz sztyeppén: a szerkezet ejtőernyői felmondták a szolgálatot. 1971-ben a Szojuz-11 legénységének halálát pedig a szellőző rendszer meghibásodása okozta. 1986. január 28-án a Challenger űrrepülőgép nem sokkal a kilövés után felrobbant, utasai között egy tanárnővel. A Holdra szállást megelőzően az Apollo-11 vezérlőjének meghibásodása miatt bekövetkezett, halált okozó tűzeset okán majdnem lefújták az akciót. A legutóbbi baleset 2003. február 1-jén történt: a Columbia űrrepülőgép 7 fős személyzete életét vesztette a visszatéréskor. Felmerül a kérdés: meddig érdemes feszíteni az Univerzum megismerésére tett erőfeszítéseket, emberéletet és pénzt nem kímélve?

Gábor az előadást követően papírmakettek segítségével érzékeltette naprendszerünk bolygóinak méretét és a Naptól való távolságát. Végül összegezte az ismereteket arról, hogy milyen felszerelés birtokában lenne esélye egy feltételezett űrutazás résztvevőinek az adott bolygón való rövidebb-hosszabb idejű túlélésre. Az elhangzottak tükrében a gyerekek arra a megállapításra jutottak, hogy érdemes a jó öreg Földön való huzamosabb tartózkodásra berendezkedni.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!