ArchÃvum
Add tovább a gyűjtőszenvedélyt!
2018.12.03
Abban a kitüntetett helyzetben voltak a múzeumbogarak, hogy személyesen találkozhattak Nagy Ferenc érem- és érmegyűjtővel a Berzsenyi Dániel Könyvtárban és megtekinthették, kézbe vehették kollekciójának legkülönlegesebb darabjait.
A múzeumbogarakat és a vendéget Szalainé Bodor Edit helyismereti könyvtáros frissítővel fogadta. Nagy Ferenc arra kérte a gyerekeket, hogy bátran kérdezzenek tőle a kollekciójáról, a könyvtár első emeletén megtekinthető kiállításáról. Kisvártatva Szombathely fémbe vésett története körül élénk, érdekes beszélgetés bontakozódott ki.
A gyerekek első kérdése a felhalmozott gyűjtemény értékére vonatkozott. – Attól függ, hogy kiről van szó. – válaszolta diplomatikusan Nagy Ferenc. – Aki gyűjt, annak értékes az olyan érem is, ami másnak semmit nem jelent. A könyvtárban bemutatott darabok régiségpiaci ára általában 2–8 ezer forint közt mozog. Ez többek között attól függ, hogy neves művész készítette-e, hogy milyen anyagból van, mikor és mekkora mennyiségben készült, mennyi maradt belőle.
Nagy Ferenc készséggel tárta a gyerekek elé az éremkészítés, pénzverés technikai oldalát. Elmondta azt is, hogy e tárgyak saját koruk gazdasági, kulturális, politikai és ideológiai információit hordozzák. Nézzük csak az alapanyagot! Ha jobb idők járnak, az emlékérmek aranyból, ezüstből, bronzból készülnek. Nehéz időkben, rossz gazdasági körülmények között kevésbé nemes az alapanyag, például vas vagy alumínium. Napjainkban a sokféleség a jellemző: a hagyományos anyagok mellett üvegből, bőrből, porcelánból is készülnek érmek, méghozzá nem feltétlenül kör alakban.
A tárlókat végignézve valóban színes sokféleség mutatkozott az emlékérmek, pénzérmék, kitűzők és plakettek között a megmunkáltságuk, méretük, anyaguk és témájukat tekintetében. Régebben gyakran előfordult, hogy nem csak az állam, vagy egyesületek, különféle szervezetek készíttettek emlékérmeket, hanem magánszemélyek is. A második világháború előtt a tehetős polgárok körében szokás volt, hogy esküvőt, valamely évfordulót emlékéremmel örökítettek meg.
Nagy Ferenc felhívta a gyerekek figyelmét a Szombathely alapításának évfordulója alkalmából, 1943-ban kiadott, valamint a Markusovszky kórház és a szombathelyi városháza avatására készített emlékérmekre. Gyűjteményének egyik legrégebbi darabja, egy 1824-es tiszti szavazóbárca is szerepelt a tárlatban. Mégis talán a 2012-ben kibocsájtott, szombathelyi vonatkozású új-zélandi 1 dolláros érme, a Borostyánkő út jelentős állomásiról készült sorozat egyik eleme keltette fel leginkább a múzeumbogarak figyelmét. A sima peremű érme előlapjára római katonafej és római kori lovas kocsi került (amivel a borostyánt szállították a kereskedelmi útvonalon). A háttérben a Balti-tenger stilizált képe és az „Amber route” felirat, a pénzverde jele, II. Erzsébet angol királynő képmása, az értékjelzés és az országnév (Niue Island) is látható. Számunkra azonban a hátlap az igazán érdekes. Nem csak azért, mert Tiberius császár pénze került rá (érme az érmén!) és egy foglalatba igazi borostyán gömböt is helyeztek ide, hanem azért, mert városunk neve és a szombathelyi székesegyház képe is ékesíti e numizmatikai különlegességet.
Apropó: az 1945-ben lebombázott székesegyház felújítása alkalmából is készült emlékérem. Aki adományával hozzájárult a „nagytemplom” újjáépítéséhez, kitűzőt kapott. E kitűzővel Nagy Ferenc a foglalkozáson jelenlévő múzeumbogarakat is megajándékozta.
A könyvtárban kiállított gyűjteményt kulturális és egyházi vonatkozású érmek, plakettek mellett sport témájúak, érettségi kitűzők, főiskolai érmek is gazdagítják. Bizonyos emlékplakettek tekintélyes súllyal rendelkeztek. Kézbe véve őket a gyerekek sorra megtippelték, hogy mennyit nyomhatnak. Az eredményt aztán Nagy Ferenc frissen napvilágot látott „Szombathely története fémbe vésve” című katalógusa alapján pontosították: a legnehezebb az 1,7 kg-ot is meghaladta. A könyvben 414 érem, plakett és 170 jelvény, valamint 75 éremkészítő mester neve szerepel. Nem kis meglepetésre Nagy Ferenc olyan érmeket is elhozott magával a foglalkozásra, amilyenekhez hasonlóval talán csak a tankönyvek lapjain találkoztak eddig a gyerekek. „Az a legjobb az egészében, hogy meg lehet fogni!” – vigyorodott el Tomi egy I. Ptolemaiosz érmével a kezében. Nagy Ferenc „tarsolyából” Szent István által kibocsátott ezüst dénárok, 1848-as V. Ferdinánd érme, kauri csiga és sziámi golyópénz is előkerült. Nem beszélve arról a trükkösen szétcsavarozható érméről, amely hasonmása volt annak a szabadságharc leverését követően meglehetősen hasznos pénzérmének, ami által nem csak 1000 forint, de egy-két titkos üzenet is gazdát cserélt.
